Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)
Stepan Vlasin: A cseh szocialista írók szervezetei a húszas és harmincas években
manóvá, Peter Jilemnicky, Frano Král prózájában, Neumann költészetében, Václavek és Konrád kritikai tevékenységében. A másik, — szintén szocialista alapokon épülő egyesülés — a Skupina surrealists (Szürrealisták csoportja) volt. 1934 márciusában keletkezett és létrejöttét a Leták surrealismu v CSR (A csehszlovákiai szürrealizmus röpirata) jelezte. Ezt a kiáltványt a Csoport a Cseh Kommunista Párt Központi Bizottsága agit. prop, osztályához intézte. Tizenegyen írták alá: Vitézslav Nezval, Konstantin Biebl, Forbáth Imre költők, Bohuslav Brouk teoretikus, Jindfich Honzl színművész, Jaroslav Jezek zeneszerző, Vincenc Makovsky szobrász, Jindfich Styrsky és Toyen (valódi nevén Marie Cerminová) festőművészek, továbbá Katy King és Josef KunSstadt. 1 * A szürrealisták úgy vélték, hogy miként a szocialista realizmus a szovjet irodalom és művészet alkotó módszere, akként a szürrealizmus a marxizmus forradalmi applikációja a kapitalista társadalom alkotóművészete számára. A forradalom szolgálatába kívánják állítani úgymond — ,,műveik lázító, felforgató értékét". A tény ezzel szemben az, hogy a szürrealisták művészi tevékenysége, mely a valóságból való elmenekülésen, az álmodozások reprodukcióján alapult és a politikát elválasztotta a művészi alkotástól, — semmiképp sem hatott bomlasztóan a burzsoá rendre. Ezt kifejezhetjük úgy is, hogy a szürrealisták tudatosan elutasítják a burzsoáaia szolgálatát, a saját szubjektív elképzelésük szerint lázadnak ellene; a valóságban azonban inkább megfutamodnak a realitás elől, s mindenekelőtt a tudatalattiba menekülnek előle. A tudatalatti öncélúvá válik ahelyett, hogy a képzelőerő tárházának szerepét töltené be. Ennek eredménye a sérthetetlen, anarchista szubjektivizmus. Elválasztják a politikát a művészettől, az alapot a felépítménytől, a világ gazdasági szerkezetében végbemenő változásokat átengedik a politikai harcnak; ők maguk arra törekszenek, hogy a társadalmi osztályok összefüggéseiből kiragadt absztrakt embert megváltoztassák. Végét akarják vetni i /ellemi erőszak minden nemének, szakítani kívánnak a polgári családdal, a kereszténységgel, a kispolgári erkölccsel, de a művészet forradalmiságát kizárólag a forma forradalmiságában látják. Szerencsére, szürrealistáink a gyakorlatban nem voltak oly következetesek, mint elméleti elképzelésükben. Alkotásaikba, elsősorban Nezval és Biebl verseibe, átszűrődik a tárgyi valóság és a költemények szerzőik politikai meggyőződését tükrözik. A Cseh Kommunista Párt vezetősége kezdettől fogva toleráns, jóindulatú magatartást tanúsít a cseh szürrealisták csoportjával szemben. A Rudé právo reagálása A szövetségesek megnyerése és az irodalmi perlekedések című cikkben a Part pozitív állásfoglalását fejezi ki mind a szürrealistákkal, mind az összes többi baloldali értelmiségivel szemben, akiknek a tevékenységét — úgymond — elvtársi módon kell figyelemmel kísérni és elbírálni, nem pedig elítélni. 17 Másképp magyarázza az okokat a Rudé právo egy 1938-as cikke, amely már a szürrealista csoport feloszlása után jelenik meg. ,,A szürrealista '• Leták surrealismu v CSR. Skupina surrealistú. Praha, 1934. " [VJLADISLAV STOLL-VACLAV KOPECK Y: Ukol získáni spojencù a literárni spory. Rudé právo, 1934. máj. 24., 44. sz. 4.
