Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)
Szántó Gábor András: Matheika János
embert azonban — Hidas Antal testvéröccsét —, aki minderről éppen tudósíthatná a moszkvaikat, és aki József Attila verseit vitte magával Moszkvába, 143 egy provokációs üggyel kapcsolatban odakinn letartóztatják és elítélik, ami valószínűleg szintén nem jó ajánlólevél a magával hozott versek írójáról. 144 Tény, hogy a platformot követő vita egyáltalán nem József Attila személyéről folyik, s tény az is, hogy Matheika az ő nevét — igaz, más körülmények között, még 1927-ben — csak a következő összefüggésben említi: ,,A szociáldemokrata párt irodalma alig különbözik a polgári irodalom egyéb részeitől. Talán csak József Attila neve mellett illik rövid időre megállani, mint aki, ha félszegen és zavarosan is, de egyik-másik versében kifejezést ad a magyar munkásosztály lelkében végbemenő forrongásnak". 145 A moszkvai emigrációban ennél lényegesen többet sajnos — a harmincas évek végéig nem állapítottak meg József Attiláról. A platformtervezetet ért politikai kifogások és a Matheika által gyakorolt „protekcionista" kritika hiányától is befolyásolva a megijedt vagy megsértődött társak egy része még a saját felelősségétől is szabadulni akart, s Matheika így egyedüli felelősként maradt a színen. 1932 májusában megjelent nyilatokzatában elismerte: ,,a hibákért, mint a platformot kidolgozó bizottság egyik tagja és a tervezet szerkesztője elsősorban én vagyok felelős", saját kritikai tevékenységéről pedig megállapította, hogy „feltétlenül ez volt eddig a magyar proletár irodalom leggyengébb frontrésze". 14 * Matheikának kétségtelenül igaza van, értékelése azonban a MAPP magyar tagozatának egész kritikai munkásságára kiterjeszthető. Annak, hogy a platformvitában éppen őt marasztalják el, igazán elvi jellegű okai nincsenek, az egész eddigi irodalompolitikai vonalat lényegében senki sem kérdőjelezi meg, legfeljebb a munkáslevelezők fontosságát hangsúlyozzák az eddigi „szakmabeliekkel" szemben, ennek azonban nem egyszer a volt maisták egyéni sérelmeit leplező taktikai okai vannak. A platformvita lezárásával Matheika szovjetuniói tevékenységének első szakasza is véget ér. A magyarországi forradalmakban végzett munka mellett kétségtelenül ez az idő életének, irodalmi és politikai tevékenységének legmozgalmasabb időszaka, de mivel a felelősség és a méretek az otthoniakhoz képest hallatlan mértékben megnövekedtek, egyben ez a legproblematikusabb is. Megállapítottuk, hogy Matheika otthon végzett tevékenysége egy elvont kulturális eszményeket terjeszteni akaró idealisztikus messianizmusra vezethető vissza, amely nem egyszer összeütközésbe került az objektív valósággal, s nem utolsó sorban a tömegek reális helyzetével, szerepével. E szubjektivisztikus felfogás művészetelméleti vetülete is csak egy szubjektivisztikusan IM „A támadást illetőleg meg kell jegyeznem, hogy a Lebukott és az itt küldött Vigadó dal c. verseimet meg a múlt év novemberében (- azaz 1930-ban. Sz. O. -) kiküldtem Moszkvába: a verseket Hidas Antal testvéröccse vette kézhez azzal, hogy Moszkvába utazik és a S. K-hoz juttatja őket". (JÓZSEF ATTILA: összes Müvei. Bp. 1958. III. köt. 445.) 144 Feleségéről, Mendel Irmáról olyan jelzések érkeztek Magyarországról, hogy állítólag a magyar rendőrség embere. (Mathejka Jánosné közlése.) 144 A magyar forradalmi irodalomról, tfj Előre Naptár, 1927 . 21. 144 SK. 1932. 5. sz. 79-80.
