Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Szántó Gábor András: Matheika János

elneveztek »cuci«-tól kezdve »hazatlan bitang«-ig mindennek, csak jónak nem"

40 Világosan látja az egyház október 31-e utáni „megszelídülésének" okait: ,,A forradalom óta pedig megijedve épp a klérus hirdette leghangosabban a megértés, testvéri együttmunkálkodás eszméit. A párt még őket is hajlandó lett volna édes testvéreinek tekinteni, míg most a tények fel nem világosították arról, hogy bizony mostoha testvérnek is a legrosszabbak közül valók. Nagyon nehéz dolog lehet a prédikálás, ugye fő és legfőbb tisztelendő uraim? Ahelyett, hogy az evangéliumot hirdetnék, hogy a fönséges tanok gyógycseppjeivel enyhíteni iparkodnának a szenvedő ember tömegek bajain, tücsköt-bogarat összehordanak. A szószék mindenre jó. Korteskedésre, háborús uszításra, egyenetlenség szítására, ellenforradalmi agitációra, mindenre, csak arra nem, amire készítették ... Nem is lehet kellemes érzés egy püspöknek tudni azt, hogy az ő igéi az apostoli szegénységről, csak úgy máról holnapra ő rajta is beteljesednek ... En nem tudom, de a földbirtok reform előtérbe jutása, a magánvagyon várható reformja és a királyhűségről zengő prédikációk elhangzása között gyanús összefüggést látok. Mintha önök először mint forradalmárok próbálták volna menteni a menthetőt, majd ennek lehetetlenségéről meggyőződve, most a régi rendet szeretnék virszaprédikálni az égből".

41 Ezt meg az utána következő néhány cikket és a Podhorányi kanonokot kifigurázó kabarétréfát már nehezen tudták megbocsátani neki. Talán az iménti eseményeket követően, de lehetséges, hogy korábban, otthon is konfliktusba keveredik anyjával a papokkal fenntartott szoros kapcsolatai miatt, és a családi hagyomány szerint el is költözik otthonról.

42 A Tanácsköztársaság bukása után, a „legveszedelmesebb kommunistákat" összeíró bizottság, amelyben két pap is helyet foglalt, bizonyára ezeket is figyelembe vette, amikor Matheika nevét is fölvezette erre a listára. Pedig kommunistának, marxistának csak fenntartásokkal nevezhetjük ekkoriban. Az előbb említett antiklerikális cikkekben, a szociáldemokrata párt álláspontjának megfelelően, összeegyeztethetőnek tartja a hivő katolicizmust, és a szociáldemokrata párttagságot,

43 s ez nemcsak taktikai engedmény nála. Ez utóbbihoz ekkor és később is igen kevés érzéke van, sokkal hajlamosabb az abszolutizálásra, a körülményekkel sokszor nem számoló egyenesvonalúságra erkölcsi és politikai téren egyaránt. Tevékenységében a gyakorlat és az elmélet nem egyszer szembe kerül egymással, nem abban az értelemben, hogy mást mond és mást cselekszik, hanem abban, hogy tevékenysége során az élet gyakran egészen mást produkál, mint amire ő elméletileg számít, s ennek megvannak mind az objektív, mind a szubjektív okai: L. például a VK. 1917. máj. 31-i számában: „Az internationalis érzületet dicsőítik s így méltókká váltak arra szocialistáink, hogy hazátlan bitangoknak nevezzék őket" stb. Ez egyébként nem zavarta a VK-t abban, hogy a Matheika cikkére reagáló szerkesztői üzenetében a következőket írja: „Hazátlan bitang! . . . Magyar ember ezen kifejezést még azokkal az idegenekkel szemben sem használta, akik megérdemelték volna ( !), annál kevésbé használta azt saját fiaival szemben". (VK. 1919. jan. 23.) 41

VÜ. 1919. jan. 11. " Mathejka Jánosné közlése. ** „A vallás magánügy és valaki lehet öntudatos, szervezett munkás és buzgó keresztény egy személyben". (L. a 41. sz. jegyzetet.)