Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)
Szántó Gábor András: Matheika János
a magyar szociáldemokrata mozgalom gyakorlati és elméleti problémái, a helyi váci munkásmozgalom fejletlensége (ami nem zavarja tagjait abban, hogy külön üzenettel forduljanak Wilsonhoz, az Egyesült Államok elnökéhez), 44 a neveltetéséből eredő individualista és idealista téveszmék, tapasztalatlanság stb. Sokszor naiv, „aufklärista" idealizmussal közelíti meg a problémákat, s úgy véli, hogy az eszmék „helybe vitele" egymagában megoldhatja e problémákat: ,,... nem lehet, hogy a nép teljesen vak legyen. Ha a tavasz közeledik, fölenged a föld is dermesztő álmából. Ha a földmunkás proletárokhoz elérkezik a magyarországi földmunkások és kisgazdák országos szövetségének felhívása, amely kinyitja a szemeiket, megismerteti őket igazi érdekeikkel, (. ..) egy lehelletre (!) lehullanak a nagybirtokok emelte kártyavárak és méltó helyükre, a lomtárba kerülnek az ősmagyar parasztnyúzó grófok és egyéb kegyelmesek, hozzájuk méltó testvéreikkel, a háborús új ezer holdasokkal együtt". 45 Az eszmék helybe viteléhez önfeláldozó közvetítőkre, másoknak élni jogot szerző Mózesekre és Messiásokra van szükség. Ilyen embernek mutatja be Ady Endrét, halála alkalmából írt megrendült, szenvedélyes hangú cikkében: „Magyar sors, Messiások sorsa . .. Száz csatában mindig megújra elölről kezdeni a küzdelmet, dacos szittya fejével rést törni babonák várán, középszerűségek széles falú bástyáján, hogy mások, gyávábbak, okosabbak, mert óvatosabbak, előre törjenek a nyitott úton, ez volt a rendeltetése? Anyagot adni szájas ripőköknek, Krisztusként a gúny töviskoronájával a fején hallgatni a tömeg csúfolódó röhögését, ezért kellett magyarnak születnie? Lépcsőül szolgálni mindenre kész akaratnak, cégtáblájául az üzletből hazafiaknak és megváltásul a múlt korhadt, bűnös, megváltásra alig érdemes Magyarországának?. . . Bizony most alig van más argumentumunk annak bizonyítására, hogy érdemesek vagyunk az életre, alig van más fegyverünk vélt igazságaink kivívására, mint Ady Endre ... A megváltás földjéért, az élés lehetőségéért folytatott küzdelemben vezetője volt a progresszív, fiatal Magyarországnak, önérzetet, gerincet adott a proletár tömegeknek. Petőfi mellett egyetlen igaz tehetségű forradalmi költőnk". 4 * 0 is következményekkel nem számoló elszántsággal vetette bele magát a forradalmi eseményekbe, az őszirózsás forradalom után megválasztották a Váci Nemzeti Tanács nemzetőri albizottságának tagjává és az akkor alakult munkás század vezetőjévé, barátjával, Haraszti Ernővel együtt. A Váci Újság egyik cikkében ezt írta az októberi forradalomról: „a kapu egyik külső szárnyát már beütötték energikus munkáskezek, a belsőre is hamar rákerül a sor," 47 de a későbbi számokban az általános pártvonal és személyesen valószínűleg Haraszti Ernő hatására 4 * a lap inkább „a polgárság *«VÜ. 1918. dec. 11. **VÜ. 1919. jan. 11. "VŰ. 1919. febr. 1. 47 VÚ. 1918. nov. 26. **Vö. HARASZTI ERNŐ: A bolsevizmusról a polgárságnak. Vác, 1919. 6., ill. 18-19.: „A történeti materializmus azt tanitja, hogy a tőkés társadalmat a lassú fokozatos fejlődés egymagában is átalakítja szocialista társadalommá ... Mi szocialisták valamennyien kommunisták vagyunk Mi bolseviki elvtársainktól csak taktikai kérdésekben különbözünk."
