Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Bevezetés

BEVEZETÉS A szocialista irodalom történetéről szóló második tanulmánykötetünk („Jöjj el, szabadság !") megjelenése óta öt év telt el. Ha le akarnók mérni az azóta eltelt idő kutatásban, kritikában elért eredményeit, nehéz dolgunk lenne. Mert voltaképpen sok minden történt a magyar szocialista hagyomány felmutatásának területén — de ugyanakkor kevés is. Mint azt a kötetünk végén levő bibliográfia meggyőzően bizonyíthatja, nem egy kiadvány jelent meg, nem egy vállalkozás látott napvilágot. Hivatkozhatnánk cikkekre, tanulmánykötetekre, dokumentumgyűjteményekre (köztük József Farkas munkájára, a Tanácsköztársaság irodalmi anyagát összegyűjtő nagyszabású gyűjteményre: „Mindenki ujakra készül..." — Markovits Györgyi sajtó- és cenzúratörténeti gyűjtésére —, egyes szocialista folyóiratokat bemutató antológiákra). Általában: 1969, a Magyar Tanácsköztársaság éve tudományos eredményekben is gazdag volt. A mi területünkön is emlékezések, elvi cikkek, folyóiratok különszámai jelentek meg, hozadékuk kritikai átgondolása még feladatunk. Szólhatunk kisebb arcképekről, f.ortrékról, monografikus munkákról, és hivatkozhatunk a magyar irodalomtörténet jelentős teljesítményére, Király István Ady Endre c. könyvére, amely a magyar szocialista irodalom fejlődésének alapkérdéseit érinti, szocialista íróink mfivett összegyűjtő sorozatokra, gyűjteményekre, Bölöni Györgyétől Gábor Andoréig, ígéretesen induló nemzetközi vállalkozásokra, közös német —szovjetmagyar vitákra. Másrészről: nem valósult meg — sok objektív és személyi akadály miatt — az anyagfeltáró kutatás és értékelés összehangolt, nemzetközi méretű terve; sok tervezett munka, dokumentumgyűjtemény és monográfia megjelenése késik. De nem is ez a legnagyobb probléma, a szocialista irodalom egész kérdésköre került kissé háttérbe, tolták félre más, sürgető vagy látványosabb feladatok. A nemzeti irodalom egészének kutatása, más áramlatok kérdései, elméleti és poétikai problémák — inkább foglalkoztattak kutatókat és közvéleményt. Lelassult a kérdés kutatása, de ugyanakkor ez a lassabb ütem, hosszabb felkészülési időszak és a más kérdések vizsgálatából nyert eredmények és szempontok új távlatokkal gazdagították a szocialista irodalom kutatását, új feladatokra döbbentettek. Ujabb, nagyobb távlatokban kényszerülünk gondolkodni: a magyar szocialista irodalom történetét minden eddiginél erősebben nemzetközi összefüggéseiben kell hogy lássuk, s ezért nagyobb figyelmet fordítunk a nemzetközi szocialista irodalom történetére, egyúttal pontosabban, élesebben tudjuk megjelölni a sajátos magyar