Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Szabolcsi Gábor: A magyar szocialisztikus novella kezdetei 1900—1919
nem megérzi."* 0 Turcsányi szerint ez a líraiság az oka az Ady-novellák monotóniájának, a novellahősök könnyen kimutatható rokonságának, amit enyhít, gazdagít a színpompás, fordulatos képekkel áradó, kifejező és erőteljes nyelvezet. Kiemeli a különös tragikumú, mély költőiségű Mihályi Rozália csókját, s az Ady megdöbbentően mély átélő-készségét, alkotói rugalmasságát mutató valóban lírai novellát, a Bimbum halálát. Elemzi Ady magyar dzsentrinovelláit, mint amelyek Ady magyarság-élményének, a verseiben megírt magyar sorslátásnak adalékai. Ezt a gondolatot gazdagítja elemzéseivel Vezér Erzsébet tanulmánya. 21 Bustya Endre az Ady novellákhoz írott előszavában éppen erről az oldalról közelíti meg az Ady-novellákat. 22 Idézi Ady nyilatkozatát: „Nem csak durva muszájból, vagy pénzért történt ugyanis meg, hogy a verseim elégedetlenkedtek és kikívánkoztak a líra fegyházából, s távoli mezőket akartak látni a mások szemein át vagy legalábbis ebben a hitben ... Nem tartom magam hívatásos és artista novellaírónak. De úgy gondolom, hogy kis társaimnak egy része valamelyes mértékben dokumentumszerű." Talán több szempontból is az. Egyrészt az Ady életmű fejlődéstörvényeinek dokumentuma, az életérzések, gondolatok, az összegződő tapasztalatok, a belső emberi és művészi érés fázisainak dokumentuma, amit Vezér Erzsébet is sejtet tanulmányában. 23 De az is lehetséges, hogy több ennél. A kor magyarországi szocialista gondolatai és Ady művészete kapcsolatainak pontosabb kibogozásához is hozzásegítene az Ady novellák szerepének tisztázása az Ady életműben. Mert nem lehet véletlen, hogy a Népszavában attól a perctől kezdve, hogy _ a Katina bölcselkedéseinek antihumánus és aszociális gondolatai felől látva elég groteszkül szocialistának nevezett - Csizmadia Sándor (akinek irodalomszervezői szerepét még Weltner Jakab is mint a merő érvényesülésvágy megnyilvánulását jellemzi) 24 kiszorult a Népszava irodalmi-művészeti életének irányításából; nos ettől kezdve az Ady novella éppúgy, mint a forradalmi Ady vers a lap szellemi anyagának egyik legnagyobb hatású alkotórésze lett. 1906. jan. 28-án jelenik m^g az első Ady novella, a játékos-bájosán csúfolódó, kissé a valószínűség határáig szemérmes-pajzán történet az öreg, szenilis kapus-fráterről, aki égi szenteknek véli a fiatal paptársaihoz beszökdöső szép nőket. A Norbert pap látomása után 1912-ig 47 Ady novellát közöl a Népszava - harcosan antiklerikális, dzsentrileleplező, szegénysorsokat sirató írásokat. A magyar polgári és dzsentri nacionalizmust kegyetlen szatírával, maró haraggal, éles gúnnyal megvető Ady novellasor szerves része annak az irodalmi hagyománynak, amire mai szemléletünk is épül. Nacionalizmus elleni haragja, a dzsentri réteg kegyetlen őszinteségű rajza, a néhol rabelais-i, másutt voltaire-i humor és élesség antiklerikális novelláiban; a nyomor-szülte lelki szegénység megrázó kis esetei, amikből az esetlegességen, az egyedin túl az egész magyar társadalom nagy betegségéig jut el egyetlen jelző, mondat vagy utalás segítségével; - máig esztétikai tudatunk anyaga. A társadalombírálat forradalmi gondolataival telítődött írásai nem csupán társadalomszemléleti tartalmuk miatt állnak közelebb a kor szocialista kultúrájához más modernekénél, hanem a novellák személyeinek sajátos szerepjátszásában is. Ady novelláiban föllelhetők az anekdotikus novella hatásai, a naturalista novella néhány eleme, s a szimbolikusság - mindezt sajátosan lírai, dallamos, váltakozó 20 TURCSÁNYI ELEK: Ady Endre novellái. Nyugat, 1911. I. 890 - 921. 21 VEZÉR ERZSÉBET: Versmotívumok Ady korai prózájában. ItK 1963. 4. sz. 431 446 • BUSTYA ENDRE: Ady Endre: Novellák. Marosvásárhely. 1957. 5 -39. 13 VEZÉR ERZSÉBET: Ady világnézeti fejlődéséhez. ItK 1961. 2. sz. 162 178. U WELTNER JAKAB: Milljók egy miatt. Bp. 1927. 227. i* :»i
