Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Szabolcsi Gábor: A magyar szocialisztikus novella kezdetei 1900—1919

ritmusú prózája ötvözi egy egyedi stílus egységébe. Ez azonban nem elég az Ady novellák és a szocialista irodalom viszonyának tisztázására. Varga József Ady szocializmusáról írott tanulmányában helyesen szögezi le Ady „nagy történelmi felismerését" idézve: „íme a proletárság visszaadta a népet a népnek. Fölkelt a nép s formálja a világot." „Csak radikális polgári világnézettel ezt soha nem lehetett volna meglátni — írja s így folytatja: Ady Endre polgári demokratikus forradalmár. Tudja, hogy a soron következő feladatok, amelyeket a magyar progresszió erőinek meg kell oldaniok, burzsoá jellegűek. Forradalmi költészetét is ez determinálja: megtalálni és egységbe tömöríteni azokat az erőket, amelyek szenvedélyesen kívánják az újat. Megkeresni azt az osztályt, amely élére állhat a magyar polgári demokratikus átalakulásnak.

25 Abban, hogy Ady ezt az osztályt megtalálta, a magyar munkásmozgalomnak is volt némi szerepe. A szociáldemokrata párton belüli vitának volt a vezető-osztály gondolata a központi témája. Az a sodrás, amely a Népszava körüli irodalom-művészeti mozgalomban a Nyugat több társadalmi érdeklődésű íróját is a Népszavához vonzotta, Kosztolányira is erősen hatott. Novelláiban a kisember nosztalgiáját, a magány szorító, léleknyomorító hatását ábrázolja. Különösen szép a „ligeti zene"; egy csavargó álmodozása, ahogy egész tudata fölolvad a ligeti zene hullámaiban.

28 Csáth Géza zene és operakritikák, vers-zenei fejtegetések mellett 1908-ban szintén több novellával szerepel. Furcsa, szorongással teli szexuális témák, az antiszemitizmust és a szűzleányok bukásával szembeni polgári előítéletet groteszk párhuzamosítással motiváló írások, a szülők iránti ragaszkodás abnormalitásig menő következetességét ábrázoló novellák közt a Kútomlás különösen szép, éles rajzú tárca. Ez a munka, az emberi szolidaritás, a halálfélelem sok motívumából összeépített gazdag pszichológiájú írás Csáth működésének egyik gyöngyszeme.

27 Somlyó Zoltán, Franyó Zoltán, Szabó Dénes novellái közül Franyó írásai forradalmár öntudatosságukkal tűnnek ki. A Havazás szimbolikus erejű rajza a magyar tanyavilág világból-kirekesztettségének, időtlen elmaradottságának. Gyakori szerzője a Népszavának Várnai Dániel, akinek írásain az orosz irodalom hatása hagyott maradandó nyomot. Erős társadalomkritika, mély pszichológiai érdeklődés jellemzi. A kor szokványos nyomor-témái elevednek meg tollán. Az emberi szolidaritás kibontakozásának, létrejöttének okait, módozatait, lehetőségeit keresi proletártárgyú és paraszti novelláival. 1918. július 30-i riportjában („Turkesztán szovjet köztársaság"), az egyik első őszinte, lelkes forradalmi tudósítást adja az orosz forradalom eseményeiről, első eredményeiről, ő búcsúztatja 1922-ben a Nyugatban Bresztovszky Ernőt,

28 mint a magyar marxista gondolkodás egyik kiemelkedő egyé"VAROA JÓZHKF: Ady és a szocializmus. Arcképek a magyar szocialista irodalomból. Bp. 1967. 5—27. " Kosztolányi 1907 1909-ben mindössze 6 novellával szerepel a Népszavában. A szocialista mozgalom felé való orientálódásáról három, már hivatkozott tanulmánya tanúskodik. 17 Első tanulmánya: CHATH OBZA: Tanulmány a zenéről. Népszava, 1907. dec. 25. 22-23. Érdekessége, hogy a zenét mint internacionális művészetet fogja fel s e vonását hangsúlyozza. 1908-ban a Népszavában 6 tárcája jelenik meg. ** VÁRNAI DÁNIKL: Bresztovszky Ernő. Nyugat, 1922. 365. (A Nyugat repertórium Nyugat tartalomjegyzékeinek kétszeres sajtóhibája alapján 265. oldalnak jelzi.) mw