Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Szabolcsi Gábor: A magyar szocialisztikus novella kezdetei 1900—1919

Barta hőse, aki a Mátyás király lovagjaihoz utazik, nem a kényszerek súlya alatt roskadó passzív figura: a választás, a döntés belőle és környezetéből fakad. A fiatal férfi már vidékre is kétségek közt utazik nevelőnek. De választania kellett: „Dőljön bele ő is abba az öngyilkos közönybe, mellyel az egyetem folyosóin olyan sok kollegája vonszolja lukas cipőjét, feneketlen nadrágját, piszkos fehérneműjét, bemocskolt és lealázott zordon intelligenciáját? Akkor vége lesz neki, soha többé föl nem emelkedik, nem fog magasan, felülről végigsuhanni az élet fölött... bele fog dőlni a mindennapokba, mint a bivalyok a pocsolyába ! ó, szép madarak ! Egek szárnyasai ! Akik a tiszta és friss étherben úsztok ! ó, nagy eszmék, nemes célok, harmóniák és életideálok ! " „Még volt benne annyi irtózás és annyi erő, amennyivel össze tudta szedni magát, akkor inkább jöjjön a „csendes vidék ! jobb egy évre, kettőre eltemetkezni, mint megromlani örökre". Barta színes, plasztikus stílusa mellett jellemző rendkívüli gondolatgazdagsága, mellyel az általa fölmutatott valóságelemet jelképpé tudja föltölteni. Jelkép az a tömör tájrajz is, melyet Pállal láttat, mikor az a vidéki helységbe érkezik: „Csöndes, lassú élet álmos szárnya lebegett a régi város fölött és megértette Pállal, milyen az, mikor álmos földek és petyhüdt láthatárok bús és nyomott lélekzetétől nehezen kelnek ki az új kultúrák." A valóság és az ember tudatos szembesítése, a környezet kényszerének és a cselekvés szabadsága mértékének keresése, az egységes cselekménynek az elbeszélésen belül is tablóra bontása s a naturalista hűséggel leírt kép jelképpé növelése, a szimbolista s expresszív szándékú szecessziós stílus, ez az, ami Barta novelláiban újszerű. Schöpflin az egyes részleteken belüli szerkesztés naturalista eredetét látja erősebbnek: „Szerkesztési módja huszonöt - harminc év előtti irodalmi szokásra emlékeztet, de nagyon erős, túlnyomó modern hangok elegyednek bele." A korábbi kísérletek, a Szatmár-Ököritóról, a salgótarjáni munkások sorsáról írott riportok után Az elsüllyedt v//dgban jelenik meg Barta tollán a tudományos igényű, a szubjektív impresszionista közleményen túllépő riport. „Az elsüllyedt világ Baranya megyében, a Duna-Dráva szögletében. Siklós városa mellett, Nagyharsány fölött a hegy tövében van." A barlanglakásokban élők alakját, jellemét gazdag megfigyelőképességgel és nagy írói erővel jeleníti meg, módszere tudományos igényű, néprajzi és történelmi megfigyelések, párhuzamok jellemzik a kitűnő munkát. Urai novella" Ady novelláit Bresztovszky nevezte „lírai novellának" s mint a magyar kispróza újstílusú hajtását üdvözölte.

19 Turcsányi Elek ugyanezt a gondolatot fogalmazza meg » Nyugatban írt kritikájában: „Minden története a saját szubjektív élményeiből színeződik, sőt nem túlzás, ha azt mondom, hogy abból fakad. Ady novelláinak nem a vékonydongájú események rideg egymásrakövetkezésében, hanem a lírai reflexiókban van a súlypontja. 6 a legegyszerűbb eseményt sem veszi egyszerűen tudomásul, ha'• BRKS/.TOVS/.KY EBNÓ: Ady Endre: Sápadt emberek Ady novellák. Népszava, 1907