Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Vajda Gy. Mihály: Bertolt Brecht magyar fogadtatása
szerűen és áperie megmondja a dolgokat. A német vagy amerikai film is áperte szórakoztat. Áperte hülye." E töredékek 1934-ben jelentek meg a Független Szemlében, s irányuk feltűnik az 1935-ben induló Gondolatban is, amellyel Radnótinak közeli kapcsolata volt. (A Gondolat 1936—37-ben a párt legális folyóirata.) Itt elsősorban Némethy Viktor cikkeire kell utalnunk 1935-ből, közülük az egyik Bert Brecht elmen az első magyar nyelvű Brecht-portré, a költő módszerének jellemzésével. „Brecht írói és költői működése, akármilyen közhelyszerűen hangzik is — így indul a bemutatás — , tüneményszerű jelensége nemcsak az új német, hanem a világirodalomnak is. Elég tehetséges volt ahhoz, hogy mint drámaíró lerázza a hauptmanni naturalizmus béklyóit és új formát és tartalmat adjon a Zeitstücknek, mely az ő fellépése idején, a világháború közepén meglehetősen terméketlen utak felé haladt." Ez általános megállapítások után következik Brecht módszerének pontosabb jellemzése: „A valóságot és az élményeket nem a drámaírás megszokott mesterségével hanem az ezek mögött bujkáló kikristályosított lényeg költői kinyilatkoztatásával fogja meg. Nem szégyelli a valószerűséget a költői fantáziának feláldozni... Mégis mennyivel több naturalizmus, mennyivel több valóság van bennük, mint az úgynevezett életszagú irodalomban, amely vetített fényképsorozatot akar nyújtani az életről, közben pedig elvész a részletekben. A drámaíró Brechtnek eszeágában sincs a költőt megtagadni, a költő Brechtnek pedig röntgenszemei vannak ..." Némethy Viktor e cikkében bemutatja a nem sokkal előbb megjelent Háromgarasos regényt is- — s megintcsak az újszerű módszert méltatja: „A regényben nincsenek kulminációk és izgalmas fordulatok, a legfontosabb eseményeket mellékesen, mellékmondatokban mondja el. Brecht ezzel is a lényeget akarja kihangsúlyozni: a társadalomkrilikát. Megmutatja, hogy kritikát nemcsak a történés ökölcsapásaival, hanem a társadalmi állapot egyszerű leírásával is lehet gyakorolni..." Ugyanekkor Fábry Zoltán a Korunk lapjain ismerteti a regényt, mintegy felismerve benne a Koldusoperában megmaradt „ínycsiklandozás", Brecht szavával, a „kulináris" tendenciák korrekcióját. Már a Koldusoperában is „Brecht intellektuel-gyönyörnél többet akart adni és ezért a lényeget elmondja — regényben. Az első, amit megfigyelhetünk, szavainkat igazolja. Rég nem jelent meg ilyen legfelső rangot jelentő irodalmi mü, s mégis soha regényt, irodalmi eseményt ennyire fagyos hallgatás nem fogadott... Brecht regénye a kapitalizmus tankönyve. Tankönyv - mesévé sűrítve ..." Végül Szilágyi András ugyancsak a Korunkban az antifasiszta költők között méltatja Brechtet s a kortársi költészet első vonalába helyezi. „Ma: az idők élén nyargal, emigrációban él és Európa hangadó költője." 1 * A Brecht által is képviselt tendencia igenlése mellett jelen van a korszak irodalomkritikájában az ellenáramlat is, sőt az egyes kortársi kritikusok tudatában — olykor elmosódnak a tendenciák közötti határvonalak. Ugyanaz a Némethy Viktor, aki a Gondolatban az első magyar Brecht-portrét Irta, fordította és közölte ugyanitt Háy Gyula A mai történelmi dráma útjai című cikkét, amelyben a szerző tendenciózusan a ..drámai dráma" mellett foglalt állast. (193.'). UH 306.) ..Egv igazabb, m.lybb, meggyőzőbb dramatikát várnak tőlünk. Es hozzá drámaibbat. A dramaturgiai kompozíciók számára új szemszögek nyílnak. A régi pszichológia nem elegendő I komplikált feladat '•Sz. (}.: Bert Brecht versei Korunk. 1934. 690. - RADNÓTI MIKLÓH: Tanulmányok, cikläiri l ( J56. 115., 1 ÍM 120. NRMRTHY VIKTOR: AZ új német irodalom útjai. Gondolat, !oS íf?~ 152 ' és Bbbt li * Ki,,T uo- 246-248. - Fábry Zoltán recenziója: Korunk, njjö. 317-319. - SMLAOYI ANDRÁS: A német politikai költészet. Korunk, 1935. 228-
