Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Vajda Gy. Mihály: Bertolt Brecht magyar fogadtatása

Igazgató Hohó barátom, koldus vagy poéta, Ennek már a fele se tréfa I Hallgass rám, nem látja senki hasznát, Ha Captn Johnnyt tényleg fölakasztják, S az operából tragédia lesz. Cimbora, értsd meg: nem divat ma ez. Sikert akarsz? hát respektáld a rendet, Első parancs: tiszteld a happyendet l Koldus: És a költői igazságszolgáltatás? Igazgató Az igazságot szolgáltassa más I Bízd azt az igazi költőre. Az igazság nem szép, ha pőre. Itt nem igazság kell I Illúziói. ill in MI it;.

!/.->.ii; IM H i IIIIIZ.IV/ i . . . Inkább az igazság csücsüljön árván, Mint mi barátom. Vagy van erre pénzed? Koldus: Jaj, dehogy is van 1 Vissza az egészet 1 Az igazságot lenyelem, Johnnyt kihúzom a bitó alól, Majd hírnök jő s pihegve szól: „Kegyelem, Kegyelem I Királyi kegyelem 1" Igazgató így kívánja ezt a rend. Ketten együtt: Hip hip hurrah I Happyend." A darab prózai részében azonban Heltai eléggé híven követte Brechtet - így megtartotta a Gay-nél hiányzó esküvői jelenetet Polly Kalóz-Jenny-dalával és az Ágyúdallal együtt -, csak a turnbridge-i bordély helyett, talán az illendőség okán, tette Captn Johnny elfogatásának színhelyévé — mint Gaynél — a newgate-i kocsmát, s ide hivatta a „hölgyeket", akik azután a kapitányt lefegyverezték és elárulták. Az átdolgozás lényege tehát nem a cselekmény megváltoztatásában állt, hanem a környezet és az egész hangulat „romantizálásában", „illúzió" keltésében, amelyről az Igazgató beszélt. A darab csakugyan ártatlan furcsaság lett, színpadi egzotikum. Elsősorban a songokat kellett megfosztani politikai-társadalmi mondanivalójuktól, gondolati élességüktől és modern fanyarságuktól. Elmondhatni, hogy ez sikerült. Brecht songjai Heltai átköltésében lágy és humoros dalokká váltak. Még maga is költött egyet, egy szentimentális slágerszöveget Pollynak, a turnbridge-i jelenet végére illesztve' Nyilvánvaló, hogy a Heltai-féle Koldusopera versszövegeivel Kurt Weill • Rendezőpéldány az Orsz. Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályán: A koldus operája. Előjátékkal, nyolc képben. John Gay angol eredetijéből és Bert Brecht német változatából fordította és átdolgozta: Heltai Jenő. Zenéjét szerezte Dr. Pepusch (1728) és Kurt Weill. Az igazság kedvéért meg kell említeni, hogy a német szövegkönyv, amelynek alapján Heltai feltehetően dolgozott, szintén kiemelte Gay szerepét: Die Dreigroschenoper (The Beggar's Opera). Ein Stück mit Musik in einem Vorspiel und acht Bildern nach dem Englischen des John Oay. übersetzt von Elisabeth Hauptmann. Deutsche Bearbeitung von Bert Brecht. Musik von Kurt Weill. Copyright 1928. by UniversalEdition A. (i. Wien - Leipzig. - Oay kiadása kottákkal: British Dramatists from Drydcn to Sheridan. Ed. by Oeorge H. Nettlcton and Arthur E. Case. London 1939. - KANYÓ ZOLTAW: i. m. (5. sz. j«-gy/.et) gondosan egybevetette Brecht, Gay és Heltai szövegét és arra a megállapításra jutott, hogy noha Heltai 80%-ig megtartotta Brecht szövegét, darabja mégis „hamisítás' Heltai persze nem is titkolta, hogy változtatott