Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Szili József: A szocialista irodalomtudomány az Egyesült Államokban
Sense of the Past [A múlt iránti érzék] című dolgozatában kifejeződik) 3 a marxista kritikuséval, s ugyancsak a társadalmi, történeti kontextus fontosságának kiemelése történik meg a „marxista" jelzővel, amikor Hyman az ideális kritikusnak a marxista kritikust tartja, kiegészítve olyan tulajdonságokkal, amelyeket hiányolt az angolamerikai marxisták irodalomkritikai működésében. 4 Az egyes tudósokra való közvetlen hatásán túlmenő, s társadalmilag talán ennél sokkal lényegesebb szerepe volt a marxista kritikai, irodalomtudományi törekvéseknek abban, hogy megteremtettek egy olyan kritika-típust, mely ha ebben az eredeti formájában némely tekintetben egyoldalúnak is bizonyult, egészben véve fontos korrektív funkciót tudott betölteni az amerikai irodalmi és irodalomtudományi fejlődésben. A marxista befolyásnak ezt a szerepét még az olyan szerző is elismeri, mint C. Hugh Holman, aki szerint pedig a marxista mozgalom Amerikában „kevés olyat produkált, ami a művészeti elméletben vagy gyakorlatban jelentős." E megállapítás után következnek ezek a szavai: „Mégis, bár eredményekben furcsamód szegény, a mozgalom, minden zengő tombolása ellenére, gazdagította a kritikát, s még ma is gazdagítja. Mert az élettel való azonosulás szenvedélyes érzete, az emberi szükségletek iránti érzék, az irodalommal mint az élet egyik erejével való intenzív törődés — mindezek az elemek hozzájárultak ahhoz, hogy napjainkban a kritika távol tartsa magát egyik legcsábítóbb mentsvárától, az elefántcsonttoronytól." 5 Az amerikai marxista kritika fő műhelyei a szocialista tendenciájú folyóiratok voltak. Az 1901-ben megindult Comrade volt az első olyan amerikai folyóirat, amelyet szerkesztői egészében a szocialista szellemű irodalom és művészet szolgálatába állítottak. Ez azonban hamarosan beolvadt az általános politikai és társadalmi érdeklődésű munkásmozgalmi folyóiratba, az International Socialist Review-ba (1900— 1918) és újabb szocialista törekvésű irodalmi folyóirat megjelenésére csak akkor került sor, amikor 1913-ban Max Eastman vette át az 1911-ben megindult Masses szerkesztését. Ennek a folyóiratnak 1914-től John Reed is szerkesztője volt. A Masses 1918-ig, amikor háborúellenes iránya miatt a kormány ismételten perbe fogta, rendszeresen megjelent és az osztályharcos feladatokkal harmóniában olyan szellemet is képviselt, mely szemben állt az Amerikában hagyományos, álszent, az irodalmat örökös fennköltségre kárhoztató puritanizmussal. 1918 és 1924 között a Liberator vette át a Masses szerepét. A Liberator 1922-től formálisan is a kommunista Workers' Party folyóirataként jelent meg. 1926-ban indult meg a New Masses, melynek kulcsfontosságú szerep jutott a harmincas évek szocialista irodalmi mozgalmaiban. Míg a New Masses gyakorlatilag közvetlenül a kommunista párt politikáját képviselte, a szintén marxista igénnyel fellépő Modern Quarterly (illetve 1933 és 1938 között, amikor nem negyedévenként, hanem havonta jelent meg: Modern Monthly), melyet V. F. Calvcrton alapított és szerkesztett, nemegyszer íródott kommunistaellenes éllel. Ü (ieorge Watson: Id mü 22»». » r u Hymaw: Tnt Armed Vision (felfegyverzett vízió). New York, 1948. A b • i! uo ,o HoLMA!,: » Tne Defence of Art: Criticism since 1930" (A művészet védelme: A Kritika 1930 óta). - Floyd Stovall (szerk): The Development of American Literary criticism (Az amerikai irodalmi kritika fejlődése). Chapel Hill, 1955. 209.
