Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Bojtár Endre: A lengyel avantgarde líra fejlődése

független állam egyúttal a társadalmi haladás és igazságosság állama is lesz."

18 A futurizmus első szakaszában épp ennek a 70 százaléknyi paraszti tömegnek a hangja tört ki artikulátlan ordításban. Innen Jasienskiék optimizmusa, elsöprő lendülete. Ez a szervezetlen, dadaista őserő körülbelül 1921-től párosul egy bizonyos szervezettséggel, formát nyer. Honnan került a futuristák világképébe a konstruktív építés eszméje? Két helyről: Stanislaw Brzozowski műveiből s a formizmus nevű képzőművészeti irányzatból. Stanislaw Brzozowski (1878— 1911), ez az ellentmondásos és épp ezért nagyhatású filozófus-kritikus volt az első, aki 1909-es híres-hírhedt könyvében, a Legenda Mlodej Polskiban (A Mloda Polska legendája) leszámolt a neoromantikusokkal. Brzozowski ugyanúgy harcolt a lengyel kultúra üres nemzetieskedése, szentimentalizmusa ellen, mint a futuristák, akik kiáltványokban egyébként hivatkoztak is rá.

19 Brzozowski, aki a marxizmustól kezdve a modern katolicizmusig számos gondolatkörrel megismertette a lengyel értelmiséget, sokáig a Lengyel Szociáldemokrata Párttal állt kapcsolatban, a „munka filozófiáját" hirdette. Ez a pozitív eszmény óriási hatással volt nemcsak a futuristák konstruktivizmusára, de a későbbi Peiper-féle krakkói konstruktivizmusra is.

20 Különösen fontos volt a Brzozowski racionalizmusára való hivatkozás a futuristák programjában, mely lényegét tekintve — Bergson nyomán — irracionális indíttatású volt, s Így különösen szüksége volt józan ellenpólusra. A formizmus a költészetben nem létezett. T. Czyzewski, a csoport alapító tagja, egyik verseskötetének címében használja ugyan ezt a megjelölést: „formista költemények", de a lírában általában a futurizmust tartják a formizmus megvalósulásának. Annál is inkább, mivel Czyiewski a futurista mozgalomnak is egyik vezéralakja volt, s a többi futurista költő is szorosan együttműködött a formistákkal. Az irányzat teoretikusa, a filozófus, matematikus-festő L. Chwistek így határozza meg, mit is kell értenünk formizmuson: „Ma már senki sem keres a költészetben vigaszt a szenvedésekkel szemben, sem pedig a lélek felfrissítését, sem a nemzeti büszkeség indokolását, sem szórakozást, sem tudományt, és ha valakinek mégis ilyesvalami jutna eszébe, akkor gyorsan megváltoztatja szándékát, mivel sokkai erősebb eszközök állnak a rendelkezésére, melyek ezeket a célokat szolgálják. Azok, akik igazán költészetet óhajtanak, azok tudják, hogy csupán egyetlen nagy értéket és egyetlen megnvugtató érzést találhatnak benne, mégpedig a tökéletes formát és az e fölött a forma fölött érzett elragadtatást. Az így felfogott költészetre való törekvést nevezzük formizmusnak a lírában". Ezek a nézetek abban az időben közismertek voltak, s továbbéltek mind a Nowa Sztuka, mind pedig Peiper elméletében. Tárgyalásukra ott térünk majd vissza. A formisták, akik mindenféle romantika esküdt ellenségei voltak, a költészet logikátlanítását hirdették. A vers szigorú, mérnöki megszerkesztettségével csak látszólag ellenkezik ez a tétel. A konstruktivizmusnak ugyanis éppen az a feladata, hogy a legtávolabbi asszociációkkal, a legtőbbféleképp értelmezhető metaforákkal a valóság káoszába új rendet vigyen. „A modern lengyel költészetnek és képzőművészetnek rövidítéseket és elengedhetetlenül szükséges szintetikus kikerekítéseket kell »• JÓZKF KOWALSKI: Zarys historii polskiego ruchu robotniczego w latach 1918-1939. (A lengyel munkásmozgalom történetének vázlata az 1918 1939-es években. I.) Warszawa, 1902. 2. 108. ••Brzozowski hatásáról I. Zaworska, 200 204. •• Ehhez Id. JAN PROKOP: Brzozowski i „Zwrotnica". Ruch literacki, 1962. 1. sz. 11 LBON CHWISTEK: Formizm. (A formizmus.) Formüci, 1920. 2. 2. A