Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Bojtár Endre: A lengyel avantgarde líra fejlődése

I. a civilizáció, a kultúra, a maga betegségével együtt a szemétdombra, az egyszerűséget, az ordenáréságot, a vidámságot, az egészséget, a trivialitást, a nevetést választjuk. önként lemondunk a méltóságteljes magatartásról, a komolyságról, a pietizmusról, azokat a babérleveleket, melyekkel bennünket öveztek, ételeink fűszerezésére használjuk fel. Il.eltöröljük a történelmet és az utókort, továbbá romát tolsztojt a kritikát a kalapokat indiát bajorországot és krakkót. lengyelországnak le kell mondania a hagyományokról József főherceg múmiájáról és a színházról. a várost rombadöntjük, minden mechanizmust — a repülőgépeket, a villamosokat, a találmányokat, a telefont, helyettük egymás megértésének ősi eszközeit, a ló apoteózisát, kizárólag összerakható és elmozdítható házakat, ordító és rímes beszédet. III. a társadalmi berendezésen az igazi hülyék és kapitalisták uralmát értjük ez a nevetésre és a forradalomra leggyümölcsözőbb terület. IV. a háborúkat ököllel kell vívni, a gyilkosság nem higiénikus a nőket gyakran kell cserélni a nő értéke termékenységétől függ. V. primitivizmust. VI. csak az a művészet, ami egészséget és nevetést ad a művészet lényege — a nagy tömegeknek szóló cirkuszi látványszerűség, jellemzői a külsődlegesség és az egyetemesség, a nem álcázott pornográfia. VII. a művészet anyagai az örvénylő tárgyak, a színházakat cirkuszépületekké változtatni. ... a képeknek nevezett vászondarabokat le kell szaggatni a falakról az arcot, a ruhát, a fehérneműt, az embereket, a házakat, a járdákat kifesteni szobrászat nem létezik."

17 Ettől a szemlélettől — melyben a dadaista tagadás keveredett az expresszionisták tömeg-kultuszával és primitív őserő-keresésével — fejlődött tovább a futurista mozgalom, váltak jelszavai egyre konkrétabbá, teltek meg társadalmi tartalommal. De azt kell mondanunk, hogy a későbbi - egy-két évvel későbbi - lengyel futurizmus csak átmeneti jelenség volt a fentebb idézett manifesztum és a futuristák későbbi útja között. Arra gondulunk itt, hogy ezt a programot leginkább úgy jellemezhetjük, mint egy bizonyos paraszti anarchizmus megnyilvánulását. A népi primitív eszményítése, ha hományos formában is, de nagyon valóságos és égető problémákat fejezett ki. A lengyelországi kapitalizmus fejletlensége miatt a forradalom elsősorban a parasztkérdést volt hivatott megoldani. Ezekben az években a Kommunista Pártnak is ezzel a nehéz kérdéssel kellett megbirkóznia. „A KPRP alapítói nem ismerték a lengyelországi szocialista forradalomhoz vezető utakat. Nem vették figyelembe országuk konkrét körülményeit, ahol a proletariátus számszerűleg és strukturálisan nagy mértékben gyenge volt, ahol a megoldatlan demokratikus feladatokért folytatott harc került előtérbe, ahol a lakosság közel 70 százalékát a parasztság alkotta, mely elsősorban a földesúri földek birtokbavételérc törekedett, ahol a nemzet legszélesebb rétegei voltak érdekelve a független állam létében és fejlődésében. Túlértékelték a tömegek forradalmi tudatosságának a fokát, s lebecsülték annak az illuzórikus hitnek az erejét, mely szerint a nemzeti szempontból 17 Idézi H»LBNA ZAWOMIA: O Nowa. Sztuke. (Az Üj Művészetért. A továbbiakban: Zaworska.) Warszawa, 1963. 195.