Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Bojtár Endre: A lengyel avantgarde líra fejlődése

Feltűnik nála a szenvedésből jövő megváltás eszméje: „A töredezett, felemelt, összekulcsolt Kezek millióinak hieroglifájából Lehet kiolvasni a jövő jelét." (J. Jankowski: Spion lotnika. Poezja. 274.) A futurizmus expresszionista jellegét hangsúlyozza Jasienski is, mikor 1921-ben visszaemlékszik a kezdetekre: „Varsóban találkoztam először Anatol Sternnel és Alexander Wattal. A „Tak" (Igen) című általuk aláírt felhívásból, mely elsőnek a kezembe került, még áradt a német expresszionizmus szelleme. Jövendölt valakit, akinek el kell majd jönnie — s ez tőlem teljesen idegen volt."

15 A lengyel futuristák mozgalmának kezdeti szakaszán megtalálhatók a dadaista „pofonok a közízlésnek" is, amiket nyilvánvalóan a „nemzeti költő" hagyományos romantikus attitűdje elleni lázadás hívott életre; de a szkamandritákkal ellentétben a futuristák saját programjuknak törték az utat: nem véletlen, hogy a dadaista mindenttagadás konstruktivizmusban folytatódott. Nyilvánvaló a lengyel futuristák-dadaisták viselt dolgainak importált jellege. Botrányos költői estek, botrányt okozó kiáltványok, „érthetetlen", halandzsának ható versek: mindez nemcsak nekünk ismerős, de maguk Jasienskiék is jól ismerték például az orosz kollégák ilyen irányú tevékenységét. A kuriózum kedvéért hadd idézzük fel a visszaemlékező Wat szavaival egy ilyen 1919-ben lezajlott futurista költői est lefolyását: „A fehér négerek által rendezett szubtrópusi est futurista része: egy valódi, Jusuf ben Mchim nevű néger fellépése, aki félig meztelenül és a hidegtől reszketve táncolt és néger dalokat énekelt, majd a pikadoros T. Kruk verse, aztán M. Centnerszwer zeneműve: .Andromeda a fürdőkádban' vagy valami ehhez hasonló címen, majd Stern és az én verseim következtek, pornografikus és rabelaisi tartalommal. Sok szó esett bennük a spermáról és a hátsó szelekről, .melyekkel elfújlak benneteket'. De a program fénypontja egy meztelen férfi volt, csípőjén könnyű gézkötővel. Az utolsó pillanatban megijedt, úgy kellett erőnek erejével kilökni a színpadra. Stern „A fügefalevél elégetése" című versét szavalta el. El is kellett volna égetnie a fügefalevelet, de ezt nem tette, s mivel a színpadon volt, már nem volt felette hatalmunk."

16 Ez a provokatív hagyományellenes tagadás a legjellemzőbb az első futurista manifesztumokra is. Azt, hogy mennyire csak a dadaista szellem volt a lényeges a lengyel futuristák programjában, s hogy ez a program mennyire importált volt, mutatja az a tény, hogy 1920-as kiáltványukban - későbbi technika-kultuszukkal szöges ellentétben - annak a modern, ipari civilizációnak a megsemmisítését követelik, amely Lengyelországban nem is létezett. Ez a kiáltvány egyébként minden tekintetben jellemző a lengyel futurizmus 1920 - 21-ig tartó előkészületi időszakára: „A primitivisták a világ népeihez és Lengyelországhoz l a Dionysos nevű nagy szivárványszínű majom már rég megdöglött, rohadt maradványait kidobjuk, s kinyilvánítjuk: >• BRUNO JAHIRNHKI: Futuryzm polski. Bilans. (A lengyel futurizmus. Mérleg.) Zwrotnica 1923. 6. sz. '• AI.KKHANKKR WAT: Wspomnienie o futuryzmie. (Emlékezés a futurizmusra.) Miesiecznik litcracki, 1930. 2. sz. 71.