Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Bojtár Endre: A lengyel avantgarde líra fejlődése

A szkamandriták poétikájának egyes elemei a lengyel líra további fejlődése során hol itt, hol ott bukkannak fel, amellett, hogy a korszak félig-meddig hivatalos hetilapja, az 1924-ből 1939-ig megjelenő Wiadomoáci literackie főként ennek a csoportnak nyújtott otthont. Verselési módjuk a XX. századi lengyel líra egyik alapstílusát alakította ki, mely még ma is kínál újabb lehetőségeket. //. Az avantgárdé A lengyel avantgárdé líra, annak ellenére, hogy igen korán kialakultak az egyes művészi csoportok, melyek mindegyike saját, külön programmal kívánt színre lépni, az eklekticizmus jegyében indult. A Mloda Polska (Fiatal Lengyelország) neoromantikus művészeinek az 1917-ben indult poznani Zdrój (Forrás) adott otthont. A Zdrójnak, a lengyel expresszionizmus folyóiratának első programját jellemző módon ugyanaz a Przybyszewski adta meg, aki a Mloda Polskaét - 1899-ben. A Zdrój expresszionistáival együttműködtek az 1917-ben fellépő formisták, akik közül a csoport megalapítója, a költő-festő Tytus Czyzewski ugyancsak 1917-ben részt vett a futuristák krakkói klubjának, a Katarzynka-nak a megteremtésében is, míg a formalista képzőművészek, köztük teoretikusuk, Leon Chwistek expresszionistának mondták magukat. A formisták későbbi, 1919-ben indult folyóiratában a Formisciben publikáltak mind az 1917-ben társult krakkói (Bruno Jasienski, Stanislaw Mlodoieniec), mind az 1918-ban szövetségre lépett varsói futuristák (Anatol Stern, Aleksander Wat). A szkamandriták (az 1920-ban induló Skamander c. folyóirat után nevezték így magukat, de már 1916-tól önálló csoportot alkottak a varsói egyetemi egyetemi folyóirat, a Pro arte et studio köré tömörülve) ugyan hangsúlyozták programnélküliségüket, ugyanakkor Tuwim leírta ezt a sort: „én leszek Lengyelországban az első futurista", s a szkamandritákhoz 1919-ben csatlakozott Jaroslaw Iwaszkiewicz is azt vallja: „őszintén szólva az igazi lengyel futurizmus a Pikadorban (a szkamandriták 1918-ban működő irodalmi kávéháza - B. E.) keletkezett és ébredt saját tudatára, az igazi lengyel futurizmus, az, amelyik a lelkekből született és előbb, mint a programok meg a kiáltványok."

11 Expresszionizmus, futurizmus. fornizmus, 1919-20-ig mindezek nagyrészt üres szavak voltak Lengyelországban. Az expresszionista közjáték A lengyel expresszionizmus legjellemzőbb sajátsága, hogy tulajdonképpen - nem létezett. Amit expresszionizmus néven tartanak számon, az nem más, mint a Mloda Polska programjának bizonyos fokig módosított változata, de még ez a poétika is csak nagyon kevés és meglehetősen másodrendű költőt ihletett meg, akik közül csak Jan Stur, Emil Zegadlowicz és Józef Wittlin érdemel említést, az utóbbinak is csupán az 1920-as „Hymny" (Himnuszok) című kötete. A lengyel irodalmi expresszionizmusnak - annak ellenére, hogy folyóirata, a poznani Zdrój már 1917-től létezett - deklaratív dokumentuma is csak egy van: a Zdrój „Mit akarunk" című szerkesztőségi beköszöntője 1920-ból, melynek szerzője Jan Stur, s amely abból az alkai,.^i

l

T

A

i

HZ

!"

lt

*

I(:îi: Anatol Stem: Nagi czlowiek w iródmicsciu. Puturyzje. Skamander, 1920. I. évf. 1. sz. 51.