Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Jordáky Lajos: Korvin Sándor
gek, mint inkább a vezérek kötik le, inkább a változtató akarat tudatos képviselői, mint az akarattól korbácsolt tömegek." 10 Malraux sohasem csak a szociális történésekkel foglalkozik, hanem „a nyomor s az emberi megaláztatás mögött a létezés végső korlátait s a lények rejtett ellenerőit kutatja". Malraux-t egyidőben hajtja át Nietzsche és Marx, „a lehetetlen megkísértetésére Nietzsche tanítja, a lehető megvalósítására Marx", természetes tehát, hogy hőseit is a fatalizmus és az akarat extázisa vezeti közdelmükben, az emberi méltóság s az élet értéke mindennél fontosabb számukra. Korvin nem veti el ezt a felfogást, amelyet az individualizmus új értelmezésének nevez, vagyis olyannak, amely távol áll az individualizmus múlt századbeli felfogásától s még inkább a fasizmus vezérkultuszától. Korvin esztétikájának R. Rolland humanizmusa, A. Gide etikája és Malraux hősi individualizmusa mellett alapvető pillére Aragon szocialista realizmusa. Egyik tanulmányában 11 hangsúlyozza, hogy Aragon elfordulása a szürrealizmustól 1930-as oroszországi élményeinek hatására következett be. A realizmust keresve előbb Victor Hugót és Rimbaud-t fedezte fel, azután a mai valóságot s az ennek megfelelő művészi formát. „Az új realizmus - vallja Aragon alapján Korvin - a haladás mai akaróinak mozgalma, s így átmeneti társadalmunkat mozgásában, változásában, folyamatában szemléli. Tudja, hogy a mi emberi világunk, a társadalom, nem vak önműködés, hanem dologi viszonyok halmazatában egyre átgondoltabbá váló emberi cselekvés" (936. old.). Ahogyan pedig Aragon „ars poetica"-ját meghatározza, abban szintetizálja mindazt önmagára vonatkoztatva is, amit Rolland-tól, Gide-től és Malrauxtól tanult: „Az új realizmus szabad alkotó program, mely semmilyen készséget nem bénít meg, sőt minden készséget versenyre hív. Merőben megokolatlan az a feltevés, hogy a társadalmi realizmus gátolja a lélektani elmélyedés munkáját." Voltak tévedései ennek az esztétikának? Persze, hogy voltak. Hiszen kialakulóban volt, tele vajúdással és forrongással, tisztázatlan gondolatokkal s az útkeresés sietségével. Korvinnál ez főleg a hazai humanizmussal szembeni lekicsinylésben, néha gúnyolódó lenézésben nyilvánult meg. A kritika fegyverét keményen forgatja, sokszor igazságosan, de sokszor túl kíméletlenül, noha ugyanakkor minden ilyen kritikájának mélyén felfedezhető legtöbbször valamilyen reális gond, megalapozott igény. Egy tanító - Bartha István — beszámolóját az erdélyi faluról bár zavarosnak, de élményszerűsége miatt „különösen érdekes olvasmány"-nak tartja; 11 méltatja Morvay Gyula költői erejét és témakörét, mert behozta az irodalomba „a Felvidék zsúfolt drámaiságú faluvilágát"; 13 Leon Alex képeiről „a mai ember esettsége és kétségbeesése tekint reánk, társadalmi életünk bomlottsága árad és ferdeségei sandítanak", gondolati elemekkel túlzsúfolt rajzain „egy mai eszmei nyugtalanság és szociális látás keresi a legjobban megfelelő formákat". 14 Kibédi Sándor Eminescu fordításait azért dicséri, mert Eminescu képeinek ragyogását és zenéjét „ösztönös, kitűnő megértéssel költötte át". 1 * " André Malraux és az egyéniség kérdése. Korunk, 1935. nov. 885. " Aragon küzdelme a realizmusért. Korunk, 1935. dec. 947 - 977. - Megjegyzendő, te'tte aZ rea,izmU8 " vitáí ugyanebben az időben Magyarországon a Gondolat ismer'•Felmértem férfikoromat. Korunk, 1934 szept. 768 •Oj holnap felé Korunk, 1935 ápr 325. 4 BfV fiatal rajzoló látomásai Korunk, 1935. dec. 982. bmmescu költeményei magyarul Korunk, 1934. okt. 850.
