Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában

S a befejező rész utolsó két versszakának variánsa: „Szólj a csendőrre, Veres Pétert s mást se verjen, adj meleg ételt a gyereknek, hisz nem mernek így játszani sem, az embernek adj emberséget: énnekem add meg boldogabb énekem I"*

3 Élénken reagált tehát minden olyan jelenségre József Attila, amelytől az ország sorsának megváltoztatását remélni lehetett, s közvetlen munkatársi környezete ellenére szolidáris volt a népi írókkal is az elnyomó hatalommal szembeni küzdelemben. Az Új Szellemi Front kísérletei és a Márciusi Front programja megvalósítási eszközeinek megjelöletlenségében kísértő homály indokolttá tette az igényt az elvi tisztázásra. Erre tett kísérletet József Attila, de mivel vizsgálódásában nem a Márciusi Front programjának a kor követelményeivel való összevetéséből indult ki, a mozgalom egészének értékelésében negatív eredményre jutott. „A mai úgynevezett ,új népiesség' tulajdonképpen a népiesség Petőfi-féle értelmezésére támaszkodik s elsősorban ezért nevezi magát népiesnek, mert programjául azt vallja, hogy a népért írjon az író. Ma ez az új népies nem nevezhető .népiesnek', még pedig éppen azért nem, mert a Petőfi korabeli népies politikai szemléletet vallja alapjául. Petőfiék népies irodalmi és politikai mozgalma kétségtelenül a kor követelményeinek egyetemes összefoglalása volt... a nemesi társadalom helyére azóta a polgári társadalmi rend lépett... Már most ha pontos fogalmakkal fel van fedve a mai társadalom logikája, semmiképpen nem nevezhető forradalminak, vagyis korszerűnek, de úgy is mondhatnám: korszerűnek, vagyis forradalminak egy olyan fogalomhoz (a néphez) való visszatérés a szellem terén, amelyben csupán a múltba menekülő ízlés érez forradalmi zamatot, hiszen csak a múltba menekülő érezheti mainak azt, ami akkor volt korszerű."*

4 József Attila e cikkében konkrét tartalmától megfosztott terminológiai problémává szűkített egy bonyolult politikai kérdést. A költő maga is érezte, hogy fejtegetésében ellentétbe kerülhet a kommunista párt által propagált népfrontpolitika irányzatával, ezért jegyzetben szükségesnek tartotta megjegyezni: „Persze más lapra tartozik a ,nép arcvonalak' politikája, mely a népi érzés hagyományait a mai tudományos észleletek alapján gyakorlati (szabadság-védelmi és gazdasági-szociális) tartalommal telíti."** A továbbiakban az előbbi fejtegetés után megállapítja: „Ezért, ha a népiességünk legkiválóbb képviselői tiltakoznak is ez ellen, .völkisch' hangokat vagy legalábbis felhangokat kell az új népies együttestől hallania annak, aki tudományos szocialista iskolázottsággal szemlélődik irodalmi életünkben."** Majd rátér a népi íróknak az Új Szellemi Frontban való szereplésének ismertetésére, befejezvén azzal, hogy: ,.Nem kétséges tehát, hogy a Gömbös-korszak völkisch ideológiájától nem határolta el magát élesen az új néples szellem".*

7 •\JAÖM II. Bp. 1955. 447 448. J

6

*"

4

"' VTTILA: Van-e indokoltság.! .1/ uj nepus iránynak V MNap, VJM júl 2

r

> "Uo. 44 Uo. " Uo.