Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában

Az Új Szellemi Front idején valóban nem, de azóta már igen. A Sárközi által fogal­mazott kollektív nyilatkozatot, amelyet a Gondolat felszólítására jelentettek meg a népi írók, önkritikának és határozott elhatárolódásnak tekintették a kommunisták általában, s ennek további konkrét bizonyítékát látták a Márciusi Front 12 pont­jában. Ezek után az Új Szellemi Front felemlegetése már nem volt egészen méltányos, vagy legalábbis ebben a formában nem volt az. Az lett volna akkor, ha konkrétan is rámutat világnézetüknek azon regresszív elemeire, amelyek az Új Szellemi Front­tal való leszámolás után is benne éltek még a mozgalomban vagy egyes tagjaik elméleteiben, s amelyek a népfrontpolitikával összeegyeztethetetlenek. Ehelyett azonban a cikkben az Új Szellemi Front körüli viták személyes jellegű vonatkozá­saira terelődik a szó: „Az ,Új Szellemi Front'-ot annak idején megtámadtam a ,Szocializmus'-ban és az ,Esti Kurir'-ban és megtámadta Ignotus Pál is, akivel azóta együtt szerkesztjük a SZÉP SZÓ-t. Nem mondhatni, hogy köztünk és az új népiesek között azóta rendkívül szívélyessé vált volna a viszony... Megjegyezhetem, hogy ez nem rajtunk múlik: ők azok, akik, úgy látszik, nem tudják megbocsátani, hogy annak idején gyöngének bizonyultak, elvesztették a fejüket, mi pedig helyün­kön állottunk, sőt megtámadtuk őket, jóllehet, fiatal irodalmunk legismertebb tagjai álltak össze az ,Új Szellemi Front'-ba." 68 Társadalomszemléleti ellentétekből, elméleti vitákból és személyes sértődöttségek­ből lerakódott fal választotta el tehát József Attilát és a Márciusi Front íróit egymás­tól, s ha ezt nem is tekintette nem létezőnek, ő volt az első, aki a közös követelé­sekért egy ellentáborból karját kézfogásra nyújtotta feléjük: „Egyébként csak ter­mészetes - mondja befejezésül lezáró konklúzióként a cikk —, hogy én, aki társa­dalmi kérdésekben a tudományos szocializmus logikáját veszem irányadóul, legfel­jebb csak fegyverbarátjuk lehetek az új népieseknek s az is csak addig, míg valóban demokratikus és szociális, ha nem is szocialista követeléseikkel megérdemlik a rokon­szenvet. Nagyon sajnálnám, ha sok gyakorlati pontban megegyező közös követelé­seinkért az új népiesek vonakodása miatt nem léphetnénk fel a jövőben együttesen a francia népfront mintájára, ahogy azt a SZÉP SZÓ-val szeretnők." 69 A nyilatkozatot általában annak bizonyításául szokták idézni, hogy József Attila a kommunista párttal való szervezeti kapcsolatainak megszakadása után is a párt irányvonalát követte. 70 A népfrontpolitika vállalása a cikk alapján egyértelmű. Ez természetesen következett addigi munkásságából, hiszen költészete kezdettől annak szellemét tükrözte. Az elsők között volt Magyarországon, aki a német esemé­nyek után nemcsak felismerte a kommunista pártok szövetségi politikája felülvizs­gálatának szükségességét, de maga is megpróbálkozott annak elméleti tisztázásával. 71 ••Uo. "Uo. 70 SZABOLCSI MIELÓB: „József Attila cikke a népies mozgalom kritikája mellett ­félreérthetetlenül hitet tesz egy új magyar népfront, az antifasiszta erők széles körű össze­fogása mellett, s evvel egyúttal a Kommunista Internacionálé VII. Kongresszusának politikai célkitűzéseit is követi." JAÖM III. lip. 1958. 421. Révai József: a pártból kimaradt és három esztendő óta egymagára maradt költő szolídarizálta magát a német események után még crősebben megbírált kommunista pártok antifasiszta politikájával, közösséget vállalt a népfront-politikával, azzal a poli­tikával, amelynek később ő maga legnagyobb magyarországi költői propagandistája lett." Jözscf Attila problémák. - R. J.: Válogatott irodalmi tanulmányok. Bp. I960. Kossuth K. 398 71 JózsBr ATTILA: AZ egységfront körül. Új Harcos, 1933. 3. sz. 38-44.

Next

/
Thumbnails
Contents