Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában

tok mellett a konkrétumokhoz való ragaszkodás, a kritika tárgyává tett nyilatkozatoknak majdnemhogy filológiai precizitású elemzése és az ezekre épített cáfolás volt jellemző, a Magyar Nap-beli eszmefuttatása a „népiesség", „új népiesség" és korszerüség-forradalmiság összefüggéseiről kissé szofisztikus. József Attila viszonya a Márciusi Fronthoz és egyes íróihoz pozitívebb volt, mint amit ez az írása tükröz. Egy kéziratban maradt feljegyzése igazolja az induló Márciusi Front iránti érdeklődését, de ugyanakkor kifejezi jogos aggodalmait is: „Erre a múzeumi gyűlésre én nem mentem el. Nem mentem el, bár talán szívesen meghallgattam volna Féja Gézának, ennek a lobogótüzü igehirdetőnek (új köre ennek mutatja), magyarán szólva fanatikus propagandistának fölhevült szavait és nem tartottam Kovács Imrétől sem. Főszónoknak azonban Zilahy Lajos ígérkezett — s vajon érdemesnek gondolhattam-e, hogy az új szellemi front Führerének valótlan eszméihez csint és tüzet adjak a lelkemben személyes jelenlétemmel?"

60 Amint azonban ismertté vált a Márciusi Front programja, siet rokonszenvét és támogatását kinyilvánítani. A Szép Szó 1937. áprilisi számának szerkesztői üzenetei közt jelent meg a „Márciusi Front-hoz" intézett nyilatkozata: „Az Egyetemi Kör március 15-i gyűlésén elfogadott 12 pont a mi véleményünk szerint is alkalmas arra, hogy a magyar ifjúságot a haladás szolgálatába állítsa. Azok a bátor fiatalemberek, akik e mozgalomban részt vesznek, meleg rokonszenvet és támogatást érdemelnek."

61 A kormánynak 1937 tavaszán a Válasz írói ellen indított hajszájával szembeni tiltakozásul, az illegális kommunista párt általános megmozdulást kezdeményezett. Vértes György állítása szerint ennek szervezésében József Attila is részt vett, s a tervezett egyetemleges tiltakozásra való felhívást a Szép Szóban ő fogalmazta és és jelentette meg.

62 A Szép Szó 1937. júniusi, Mi a magyar most? c. különszámának bevezetőjeként jelent meg József Attila Hazám c. verse. Csak a korabeli politikai és irodalmi élet közelről való ismerete alapján döbbenünk arra, hogy a költemény hét szonettből álló, a magyar nemzeti sorsot összegező tablójának általános érvényüséggel megfogalmazott gondolatai mögött mennyire ott izzik a 30-as évek közepének konkrét, köznapi valósága. A vers szövegváltozataiban a költő két helyen is beleszőtte a csehszlovákiai kapcsolatai miatt csendőrök által meghurcolt Veres Péter nevét a költemény soraiba. A harmadik szonett második versszakának egyik változata így szól: „De férfit, mint Veres Pétert Ki gundra bátor és okos és nem szorongva fal be ételt a közigazgatás botoz. •"Megj.: JAÖM III. Bp. 1958. 274. Szép Szó, 1937. IV. kot. 3. füz. 296. •«Vtrrsw OYÖBOY: József Attila és az illegális kommunista párt. Bp. 1964. 132.: „'Balmazújváros'. Az üldözésről, mely több írótársunkat az utóbbi napokban érte, megdöbbenéssel szereztünk tudomást. A lapzárta miatt e számunkban már nem foglalkozhatunk bővebben ezekkel az esetekkel. Véleményünk szerint a magyar irodalom összes szerveinek egyetemlegesen kellene megmozdulniok az ilyen jelenségek kiküszöbölése és az írói szabadság biztosítása végett." Szép Szó, 1937 IV köt. 3. füz. 296.