Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában

gyors közbelépésnek köszönhetem, mert meg volt ígérve, s már elő is készítettem a talpamat a gumibothoz... Igaz, hogy szocialista vagyok s így ez a bánásmód félig-meddig érthető. De ugyan mondja meg valaki, hát lehetek-e más? Hát lehet-e ma önérzetes magyar paraszt vagy munkás más, mint szocialista?"

41 A Magyar Nap több cikkben tiltakozott Veres Péter meghurcoltatása ellen. S tiltakozott Féja Géza Viharsarok-jának elkobzásakor is: „Tragikus jelenség, hogy amikor a Németországból szállított Fichte—Bunde horogkeresztes röplapokat, uszító könyveket szabadon terjeszthetik a nyilaskeresztesek az országban, ugyanakkor Féja Géza könyvét elkobozzák".

42 Az üldöztetések csak még jobban felkeltették az érdeklődést a népi írók munkássága iránt, s valószínűsítették a Magyar Nap munkatársainak azt a meggyőződését, hogy változtatást kiharcoló szellemi erőt Magyarországon leginkább ettől a csoporttól lehet remélni. Ezt a vonalat egyértelműen Vass László képviselte. A Magyar Nap 1937. húsvéti száma alap fennállása óta irodalommal a leggazdagabbanellátott szám, s anyagát szinte kizárólagosan a népi írók műveiből válogatták.

43 A szemelvények egytől egyig elsősorban politikai jelentőségűek, a történelmi változtatás szükségességét szuggerálják. Illyés Gyula Puszták népe bevezetőjével a szociográfiák irodalmon túli célkitűzéseinek tudatos vállalását hangsúlyozzák: „író vagyok elsősorban, nem az én hivatásom volna, hogy pontos statisztikai képet adjak a nép helyzetéről... Mindez nem irodalmi kérdés... De mi értelme dalodnak barátom, ha a fül, amelynek be kellene fogadnia, az éhség vérapadásától dobol, s a szájat, mely dalodat ismételné, vacogással tölti meg a hideg? Voltak, s tán vannak országok, hol nem az. De az az irodalom, mely téged nevelt, vajon nem mindig a nép kérdése volt-e, a nyelvében élő nemzet életéé? Csak az én rögeszmém volna, hogy felelni kell ezért a népért? Ijesztő előjel: csaknem minden író, aki a magyarság nagy sorskérdéseihez hozzányúlt, előbb-utóbb eszelőssé lett..."

44 Féja Géza Achim arcképe a Viharsarokból már optimistább kicsengésű, a földmunkásság, parasztság szervezhetőségét példázza, s a fizikai és szellemi munkásokat egy táborba toborozni akaró szándék jut kifejezésre Veres Péter Németh Lászlóhoz írt nyílt leveléből. Darvas József egy orosházi május elsejei ünneplést idéz, Kovács Imre Budai Nagy Antal és Dózsa forradalmát.

45 Móricz Zsigmond Népköltési gyűjtő c. balladai hangulatú írásával együtt a csokorra gyűjtött szociográfiai részletek a paraszti társadalom nyomorúságának felidézésében a forradalmi változtatás elkerülhetetlenségét bizonyítják. Ugyanebben a számban jelent meg Fábry Zoltán cikke, s mintha csak az előbbiek ellensúlyozására íródott volna, Magyarországról olyan képet fest, melyben a fasiszta ifjúság ágálása uralkodik mindent betöltőn. Az 1937. március 15-i ünnepségekről készült sajtóbeszámolók valóban az egyetemi ifjúságnak a Vigadó nagytermében botrányba fulladt ünnepségével foglalkoztak a legtöbbet. Egy szervezett csoport a letartóztatott zsidóverő Kémeri Nagy Imre 4I

VKRKH P*T«R: „Lehetek-e más?" - Veres Péter nyílt levele a magyar miniszterelnökhöz. MNap, 1937. ápr. 26. 4,

VAHH LÁUZIÓ: A dzsungel törvénye. MNap, 1937. ápr. 14 44 VAUN LABZLÓ: Tiborc ébresztői. MNap, 1937. márc. 28. 44 Uo. 44 Uo.