Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában
kiszabadításának hangos követelésével túlharsogta és lehetetlenné tette az ünnep műsor és a szónoklatok megtartását, antiszemita tüntetést provokált. Fábry Zoltán a márciusi eseményekről megjelent cikkek nyomán a magyar jövőt illetően mélyen pesszimista: „Hiába az idősebb generáció felháborodása, a komoly szorongók ész-apellátája, hiába a Féja Gézák bízó hitének ellenárama, rektorok és liberálisok márciusi esküvése, a magyar ifjúság nagy zöme Kémeri Nagy Imréért izgult, neki tapsolt, őt éltette... Március e Kémeri Nagy Imréék vállán teljesedik majd ki a magyar jelenben — irtózatos hazugsággá. Pesszimizmus? Magyar valóság. A gyenge jelen a Kémeri Nagy Imréék agresszivitásával nem tud megbirkózni". 48 Nem volt egészen indokolt e sötéten látás még ebben az időben. 1937. március 15-e nemcsak a jobboldaliak, hanem a baloldali erők tüntetése is volt. A Tattersalban több mint 10 ezer főből álló munkástömeg ünnepelt, s tette magáévá az antifasiszta egységfrontpolitika elveit. Az egyetem hivatalos márciusi ünnepsége valóban a szélsőjobboldal brutális arroganciájának színtere lett, de az egyetemi ifjúság Múzeum-kerti fellépésének ihletője nem a fasiszta eszmék, hanem a kommunista párt Magyarország demokratikus és szociális átalakításának programja volt. Kevesen tudták, hogy a Márciusi Front a KMP közreműködésével alakult meg és azokat a követeléseket tartalmazta, amelyeknek meghirdetésével a kommunista párt vezetősége egy ellenzéki, baloldali blokk kialakítására tett kísérletet. 47 Az egykori Új Szellemi Frontnak a Gömbös-éra alatt kompromittálódott volt vezetői által beharangozott új szervezkedést a magyarországi baloldal, és az új harci formákról kellőképpen nem tájékozott kommunisták bizalmatlanul fogadták. De a 12 pontba foglalt programra az ország helyzetén változtatni akarók mindenütt felfigyeltek, s a Márciusi Front széles körök rokonszenvét és támogatását váltotta ki, sorban csatlakoztak hozzá írók és szervezetek. Végül is, ha nem is egyértelműen kommunista alapon, de ebben az időben Magyarországon ez volt az egyetlen nyilvánosan szervezett mozgalom, mely a népfrontpolitika kialakítását célozta. A Magyar Nap a márc. 15-én megalakult Márciusi Frontról csaknem egy hónappal később tudósít, legelőször az Egyetemi Körben Féja, Erdélyi, Veres Péter, Kovács Imre, Szabó Zoltán és Németh Imre részvételével rendezett vitaestről szóló beszámolója alkalmából. 4 * Ahogy a szociográfiai irodalom jelentőségének megítélésénél, a Márciusi Front politikai szerepének felfogásában is érvényesül az a kettősség, mely az irodalmi és a politikai rovatok cikkeinek egymástól elütő szellemében kezdettől fogva jellemző volt I lapra: Vass László a Márciusi Front mozgalmát a megvalósítandó népfrontpoliti44 FÁBEY ZOLTÁN: Mosti Március. MNap, 1937. márc. 2». 47 „Javaslatunkra az egyetemi szövetség elhatározta, hogy március ünnepet Budapesten • Múzeum-kertben tartják meg. Elhatározták, hogy ebből az alkalomból bejelentik a Demokratikus Magyarország programját. A 12 pont megszövegezésénél azok az instrukciók játszották a legnagyobb szerepet, amelyeket a demokratikus Magyarországért vívott harc erdekében mondtunk Frigyes (Donath Ferenc) elvtársnak." Szántó Zoltánnak, a Kommunisták Magyarországi Pártja Ideiglenes Központi Bizottsága titkárának 1038. januári jelentéséből. Idézte PINT*« ISTVÁN: A Kommunisták Magyarországi Pártja szövetség politikájának főbb vonásai 1936 és 1945 között, c. tanulmányában A KMP szövetségi politikája 1936-1962. Bp. 1966. 28-29. "Tombol a vihar a Márciusi Front körül. MNap, 1937 ápr. 17.
