Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában

kijelölésének vitáját.

30 Ugyanakkor csehszlovákiai irodalmi körökben is felvetődött a kommunista népfrontpolitikával szemben egy harmadikutas irodalmi népfrontpolitikai irányzat kialakításának kísérlete.

31 A viták haszonnal végződtek: hozzájárultak az aktuális ideológiai és mozgalmi feladatok tisztázásához és új lökést adtak a szociális érdeklődésű csehszlovákiai magyar irodalom kibontakozásához. A Magyar Napban azonban nemcsak elismerő cikkek jelentek meg a szociográfiai irodalmi irányzatról. Fábry Zoltán, aki annak idején a Sarló falujárásában, szociografizálásában erélyesen bírálta a romantikus-nacionalista vonásokat, a népi írók mozgalmában is azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek a félúton való megállásra, a valóságfeltárás ellenére is a lényeglátás hiányára utalnak: „.. .évekkel ezelőtt Illyés Gyula nemzethalált kongatott: Baranyában az egykés magyarságot felfalja a gazdag német terpeszkedés. Micsoda felzúdulás, micsoda ankétozás ! És az eredmény?... Ma nem Baranya, ma Magyarország fekszik Hitler lábai előtt. ... A tardi helyzet bevégezte pályafutását. Magyar igazságnak indult, de vészharang lett belőle. Ha Szabó Zoltán, ha a Szabó Zoltánok ezt szó nélkül tudomásul veszik, akkor ők is vészharang kongatok voltak, akik a folytatást, az életváltoztatást már nem vállalják. Félmunkát végeztek, mikor egész munkára hivatottak; innen kiáltjuk feléjük: tovább í"

32 A Magyar Napnak magyarországi tudósítója nem volt, a politikai és az irodalmi eseményekről a sajtóból tájékozódtak. 1936 szeptemberében a közvetlen tájékozódás és felmérés céljából Szekeres Györgyöt, a lap külpolitikai rovatának vezetőjét Budapestre küldték. Magyarország felfedezése c. sorozatában közzétett híradásai az ország életéről elsősorban politikai vonatkozásúak, de beszámol az irodalmi élet akkori helyzetéről is. Beszámolója bizonyos fokig korrekciója a Magyar Nap addigi, a szociográfiai irodalommal kapcsolatos értékelésének, s ebben a vonatkozásban „felfedező" útja közben maga a szerző is korábbi álláspontjával szemben majdnem ellentétes eredményre jut. „.. .ez a felfedező hadjárat - írja a szociográfiai irodalomról — volt olyan bátor tett a maroknyi magyar haladó intelligencia részéről, mint Livingstone és Stanley utazásai Kongóba" — olvashatjuk első beszámolójában, s lapja számára Magyarországot „e néhány intellektuel munkája" és saját élményei alapján akarja bemutatni. József Attilára való utalásából

33 kiderül, hogy „a szellem emberei"-nek felfedezését a Szép Szónál kezdi meg, s a szerkesztőség közismerten „népi" írók ellenes beállítottságának hatása nyomán később a szociográfiai mozgalomnak olyan vonatkozásaira utal, amelyekről addig a Magyar Napban nem esett szó: „...senki ne higyje, hogy ezek a szociográfiai .népmegismerő' törekvések már önmagukban valamiféle politikai bal megnyilvánulásai. Ilyen törekvések pl. a német »•(VAU« LÁSZLÓ] DOKÜ« Di!»««: Minden népek Tardja. MNap, 1936. júl. 26;- -: A vádlottak padján MNap, 1936. aug. 2; JJócsik) L(ajos): Miért késik a szlovenszkói ..Tardi helyzet"? MNap, 1936. okt. 11. • Az ilyen irányú kezdeményezésre Féja utal idézett interjújában, megemlítvén, hogy Peéry Rezsőék egy új közép-európai orgánum megteremtésén fáradoznak. A terv többek között a Korunk ellensúlyozására született, amely ebben az időben még töbh vonatkozásban magán hordta a dogmatikus szocialista irodalompolitika egyes vonásalt. A Korunkat 4 , r

<

y

eKKe

' wemben Balogh Edgár védte meg a Magyar Napban: Négy országnyi magyar » i?' MN

ap. 1937 jan. 12; Magyar haladás, népi felelősség. MNap, 1937. febr. 23. •» A KV /,,,TÀf,: Magyar vészharang. MNap, 1936. júl. 12. „A szerkesztősé* törzskarából hiányzik a keresett költő: a Balatonnál van." J>7.KK*KI"I Q*Ő»OY: Magyarország felfedezése. - A szellem emberei. MNap, 1936. okt. 7.