Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában
hitlerizmus kezdeti fázisaiban is megvoltak." — A szociográfiai irodalomnak egyszerűen a fasiszta „völkisch" ideológia körébe való utalása a parasztság sorsa, s általában a szociális problémák iránt érzéketlen polgári liberális körökben volt divat abban az időben. A Magyar Nap cikkírója felfigyeltet Szabó Zoltán példáján a falukutató írók műveinek kiúttalanságára, bizonytalan politikai állásfoglalásuk problematikusságára, de kimondja ugyanakkor azt is, hogy „völkisch" jellegük, s jobboldaliságuk ellenére „aligha lesz belőlük valamiféle új fasiszta ideológia és mozgalom", s arra is rámutat, hogy „több pontban találkoznak a baloldallal, a szabad szó, a helyzet szabad feltárási lehetőségének védelmében". 34 Azzal, hogy e helyzetelemzésben a cikkíró elismeri és elfogadja a Szép Szó munkájának olyan jellemzését, miszerint benne „amolyan szellemi népfrontszerű alakulat jött létre, amelyben mindenki részt vehet, aki a kultúrát akarja védeni, s menteni az alkotás szabadságát'", s hogy ugyanakkor hangsúlyozza a jobboldaliaknak minősített népi írókkal közös politikai érdekeket, a Magyar Napnak az az általános törekvése jut kifejezésre, mely igyekezett tompítani a magyarországi irodalmi élet ellentéteit, s támogatni az egységesen fasiszta- és németellenes tábor kialakulását. Szekeres György Magyarország felfedezése cikksorozata meglehetősen sötét képet nyújt az országról. A németellenes politikai erőkről az a véleménye, hogy gyengék és ideológiailag kétesek. A progresszív politika kialakításának lehetősége a szellemi élet keretein túl fel sem merül, s ugyanígy a szociális átalakulásé sem. Célja nem a lehetőségek feltárása volt - erre mint külső szemlélő nem is igen vállalkozhatott -, hanem az adott helyzeté. S a belpolitikának a külpolitika általi determináltságában való vizsgálata hasznos figyelmeztetés lehetett azok számára, akik a bajok orvoslására a nemzetközi hatóerők figyelembevétele nélkül alakítgatták csak Magyarország határaira, esetleg Közép-Európára kitekintő programjaikat. Vass László a korabeli magyar irodalomnak a progresszív vonásait emelte ki, egyforma kritikátlansággal mutatta be a szociográfiai irodalom falukutatását és a Szép Szó szellemi hagyományfeltárását - amelyre még részletesebben kitérünk. Fábry Zoltán és Szekeres György a magyar irodalomnak Vass László által túlságosan is ígéretesnek festett képébe a sötét vonásokat is bejelölték. Egységes volt a lap abban a törekvésében, hogy a tájékozódás és bemutatás mellett segítse a magyarországi irodalom baloldali, a fasizmussal szembefordítható potenciáit kibontakoztatni. Az 1936-os év irodalmi eredményei alapján azokat az erőket vette számba, amelyek egy antifasiszta szellemi mozgalom kialakításában Magyarországon leginkább számba jöhettek. A Magyar Nap a Márciusi Front kibontakozása idején Amint 1936-ban, úgy 1937-ben is nagy érdeklődéssel kísérik figyelemmel a Magyar Nap munkatársai a magyarországi irodalom progresszív jelenségeit. Bizakodással fordulnak a demokratikus, antifasiszta megmozdulások felé, s szolidaritást vállalnak az egyre erősödő elnyomás üldözöttéivel. Hosszasan foglalkoznak Thomas Mann budapesti írói estjének eseményeivel, s közlik József Attilának az író üdvözlésére Irt, de I rendőrség által betiltott versét. 3 * Sorozatosan közlik Petőfi betiltott költeményeit is. A haladó irodalmi hagyományok bemutatására sok gondot fordítanak, 44 Uo. "Tinim.is MUH: megismerkedik .1 budapesti 1lenHik1.1a.1v.1l. MN.tp, 1937 jan. 15
