Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában
nütt kormányképessé emelni a parasztpártokat és megszervezni az egységes struktúrájú országok lehető legteljesebb gazdasági és szellemi együttműködését. E koncepció történelmi előzményei az 1921-ben alakult ,,Zöld Internacionálé" programjához nyúlnak vissza. A bolgár Sztambolijszki kezdeményezésére szervezett Internacionálé felölelte az akkori kelet-európai parasztpártok többségét, tagja volt a Bolgár Földműves Szövetség, Cseh Agrárpárt, Horvát Parasztpárt, Román Nemzeti Parasztpárt, Finn Agrárpárt stb. Kiadták a burzsoáziától és a proletariátustól független parasztdemokrácia jelszavát, s hirdették a kapitalizmustól és a proletár szocializmustól független harmadik út lehetőségét. 1919-ben Sztambolijszki parasztkormányával ilyen elveken nyugvó rendszert próbált kiépíteni. De az erőviszonyok nem voltak kedvezőek egy ilyen vállalkozás számára; hatalmát nem a munkásparaszt szövetségre alapozta, 1923-ban aztán monarcho-fasiszta körök rendszerét viszonylag könnyűszerrel vérbefojtották. 27 A Parasztinternacionálé elvei Kelet-Európa számos országának paraszt-politikai irányzataiban gyökeret vertek. Valószínűleg szerepük volt Szabó Dezső politikai elméleteinek kidolgozásában is, s az ő közvetítésével kerültek a 20-as évek végén kibontakozó, paraszti orientációjú ifjúsági mozgalmak eszmetárába. Hatásuk nyomon követhető a Kisgazdapárt vezető politikusainál, a népi írók közül leginkább Féja Gézánál. A Válasz-beli cikkben Féja Géza a fiatal Sztambolijszki programjára hivatkozik, anélkül azonban, hogy rendszere bukásának történelmi tanulságait helyesen vonta volna le. A kommunisták által hirdetett, s Sztambolijszki által mellőzött munkásparasztszövetséget tévesen úgy gondolja kialakítandónak, hogy abban a vezető szerep a parasztságé legyen. „A népfronteszmében kialakuló demokratikus népi gondolat"-ban — ahogy Vass László Féja koncepcióját elemzi - így fordul a Kommunista Internacionálé népfrontpolitikájának demokratikus programja egy harmadikutas parasztdemokrácia variációjává. A magyar proletárforradalom agrárpolitikájának hibáiból, s a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának az akkori nemzetközi helyzetre kidolgozott új irányvonalából, a lenini szövetségi politika rehabilitációjából, ismételten azt a következtetést vonja le Féja, hogy Kelet-KözépEurópában a történelmi vezető szerep a munkássággal szemben a parasztságot illeti meg: „Ma már mindnyájunk előtt világos - érvel Féja -, hogy e földdarab ipari munkássága önmagában csak kérészéletű politikai kalandokra képes. Emellett nyilvánvalóvá lett a marxizmus ideológiai merevségének a csődje is. Az ipari munkásságnak ott a helye a parasztság mellett, mint elsőrangú szövetségesnek s ki kell fejlesztenie magában az ideológiai készséget e .hajlás* felé". 2 * A szociográfiai irodalom felvirágzásában s a paraszti Kelet-Közép-Európa fclemlcgctésében a csehszlovákiai sarlósok egykori mozgalmuk legtöbbet vitatott kezdeményezéseit látták igazolva. A csehszlovákiai magyar irodalom 1934-35-ös lehanyatlásának okait kapcsolatba hozták a Sarló feloszlatásával s ez kirobbantotta a Sarló felélesztésének,* másrészt a csehszlovákiai magyar irodalom további útja "CSONKA RÓZSA: A Parasztinternacionálé megalakulása. Párttörténeti Közlemények, 1965. 1. sz. 118. » FEJA GÉZA: Magyar Parasztpártot I Válasz, 1936. 1. sz. 1 -7. »• Jócanc LAJOS: Miért bomlott fel a Sarló? Magyar Ü jság 1937. máj. 9; máj. 23; mái. 30; : Vita a Sarló körül. MÜjság, 1937. jún. 6; jún. 10; jún. 13. FEBEKC LÁSZLÓ: A Sarló tovább él. MNap, 1937. máj. 16; SZBPEHSY LÁSZLÓ: A Sarló tovább él. MNap, 1937. jún.1H. M 321
