Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában

Vass László a magyarországi szociográfiai irodalmat a magyar és világirodalom progresszív áramlatai megismertetésének, egy tágabb kultúrpolitikai programnak keretében mutatja be a Magyar Nap olvasóinak, s mint az „elkötelezett irodalom" speciális jellegű magyarországi megvalósulását állítja a korabeli progresszív világirodalom folyamatába. A társadalom-feltáró szociográfia rendszerint megtorpant, válságos korok tipikus terméke. A valóság megoldásra váró ellentéteinek rendszerezésével a továbbvezető út világos megfogalmazásának előfeltételét próbálja megteremteni, dokumentatív erejével pedig a változtatás szükségességét és elkerülhetetlenségét akarja tudatosítani. Magyarországi elburjánzását a 30-as években a földkérdés megoldatlansága és megoldhatatlanságának látszata váltotta ki. Szépirodalmi, a társadalmi általánosítást szubjektív élmények emocionális tartalmaival felfokozott politikai vád- és vitairodalom volt. Valóságfelmutatásuk vád volt a kiváltságaikat féltőkkel és a közömbösökkel szemben, s a mielőbbi változtatás szükségességének hangsúlyozása kimondatlanul is vita azokkal a kommunistákkal, akik a parasztság tarthatatlan sorsának megoldását egy a közeli jövőtől nem remélhető szocialista forradalom funkciói közé utalták.

25 A célhoz vezető út a szociográfiákban nincs világosan megfogalmazva, de általában kiderül, hogy Magyarország, sőt a „Duna-medence" szociális problémáit egy ideális parasztdemokráciával vélik megoldhatónak. Legvilágosabban Féja Géza fogalmazta meg ilyen irányú elképzeléseit, melyek egy Vass László által készített interjú keretében jelentek meg a Magyar Napban. „A Duna-medencében elsősorban paraszttömegek élnek és szenvednek, e földdarabon a parasztság a népeket összekötő közösség és éppen ezért a híd a jövő felé csakis a népi demokrácia lehet... Ha tehát reális munkát akarunk végezni, akkor életmüvünket a paraszttömegek arcához kell szabnunk. Máskülönben légüres térben mozgunk és elméleteket gyártunk, melyre értetlenül néznek a nagy tömegek. — Itt az ideje annak, hogy a népi gondolat hivői függetlenítsék magukat a polgári liberalizmus (igen szűkkörűen értelmezett liberalizmus) ügynökeitől és a dogmatikus magántudósoktól egyaránt."

26 Féja Géza e nyilatkozatban a kelet-közép-európai országokra kivetített, a Válasz 1936 első számában részletesen kifejtett programját ismétli, melynek lényege: mindefcltárásával a társadalomfeltáró irodalmi szociográfiák közé tartozik. E műve alapján Vass László Remenyiket következetesen a népi írók közé sorolja, annak ellenere, hogy a népi írók mozgalmával nem volt közelebbi kapcsolata. "A szociográfiáknak kifejezetten ilyen funkciójára utal IM.YZS GYtTLÁnak egy Az Iró beleszól c. lapban megjelent interjúja, amelyben azt fejtegeti, hogy minden nemzet gazdasági programját az adottságokhoz kell szabni. „És úgy véli - szól közbe a riporter , hogy ezek a szociográfiák hozzájárulnak majd ezeknek a sajátos tulajdonságoknak felismeréséhez? - Illyés: Feltétlenül. Másként alakult volna Magyarországon a baloldali törekvések sorsa, ha az irányítók eléggé ismerték volna ezeket a népi sajátosságokat." - Az író beleszól, IM mái 21. A népi íróknak a legtöbb nézeteltérése a kommunistákkal az agrárkérdésben volt. Erveiket a Tanácsköztársaság nem mindenben kielégítő parasztpolitikájából vettek. Ennek önkritikus értékelésére több ízben sor került a kommunisták részéről, de az „agrárreform va

gy agrárforradalom" alternatíva körül folyó viták lezárására a 20-as évek végén a proletárdiktatúra által megvalósítandó agrárforradalom programjával került sor. Ennek 11 'Pl 'ti írta Molnár link is „A magyar agrárkérdéshez" c. tanulmányát, mely 1936-ban a Gondolatban jelent meg, s amely a földkérdést nem mint politikai, hanem csak mint ^î** kérded vetette fel, s a nagyüzemi gazdálkodás mellett szállt sikra. De*«*: „A polgári gondolat nem hirja megoldani a Duna (iez.a nyilatkozik a Magyar Napnak a kelet-közép-európai Mit nepi gondolatról. . . MNap, 1930. aug. 2. :;2ii