Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában

Wotán, Freja istenáldozataihoz hasonlóan pogány ünnepeket rendez a budai hegyekben.

20 Több cikkben ír a németek magyarországi politikai befolyásának veszélyéről,

21 de legtöbbet az irodalmi élet problémáival foglalkozik. A kép, amit a magyarországi irodalomról az első közlemények kiválogatásával és közreadásával a Magyar Napban kialakít, az előremutató, forradalmi vonásokat hangsúlyozza. Közléspolitikájában a Gondolat irányához áll legközelebb. Innen veszi át az első közleményt is, amely a magyarországi szellemi, politikai élet belső mozgására utal. A Magyar Nap 1936. máj. 12-i számában jelent meg a népi íróknak az Új Szellemi Fronttal kapcsolatos kollektív önkritikája, mely Sárközi György fogalmazásában a Gondolat májusi számában került nyilvánosságra. A nyilatkozat a Gondolat szerkesztőségének számonkérésére adott válaszként született, s a népi íróknak az addigi politikai szereplésükkel való leszámolását, az álreformokkal szemben a forradalmi úthoz való csatlakozását fejezte ki: „.. .társaim megbízásából már májusban átvettem a Válasz szerkesztését... mely szembefordult az álreformerekkel... Nem akarjuk letagadni, hogy a magyar táj ködében vajúdó hegyeknek hittünk vajúdó vakondtúrásokat: de a megszületett nevetséges egeret semmiesetre sem nézzük párducnak... Gyökeres átszervezésre van szükség, amelyet csak az öntudatosított magyar tömegek tudnak a politikai hatalom megszerzése után végrehajtani" Az irodalmi szemelvények közt Új áramlatok, új szellem az alföldi falvakban címmel Veres Péternek a Gondolatban megjelent tanulmányából, írók és olvasók a Szovjetszövetségben címmel Illyés Gyula Mai orosz dekameronjához írt előszavából, Ady Endre végrendelete címmel Féja Géza Ady: Jóslások Magyarországról összeállításának bevezetőjéből s a kötet aktualizálható Ady cikkeiből közölnek részleteket.

22 A korabeli progresszív irodalom bemutatásában túlsúlyba kerülnek a népi írók művei, s ez a közlemények megválogatásán túl Vass Lászlónak a műveket bemutató bevezetőire és összefoglaló jellegű tanulmányaira is jellemző. 1936. jún. 28-án megjelent átfogó igényű írásában a magyar irodalom parasztábrázolásának fejlődési folyamatában elemzi a szociográfiai irodalom jelentőségét: „Kodolányi prózájával. Illyés Gyula, Erdélyi József lírájával, Veres Péter parasztíró tudományos társadalomszemléletével, valamint az egyetemről kikerülő komoly ifjúság falukutató munkásságával egy teljesen új, szinte szokatlan gazdagságú szellemi (egyelőre inkább csak irodalmi és szociográfiai síkon) mozgalom van kialakulóban, amelyről mi itteni, szlovenszkói magyarok alig tudunk valamit."

23 Ez új irány illusztrálására a nyomor és elkeseredés olyan mélységeit feltáró részleteket választ a magyar szociográfiai irodalomból, amelyek valóban a forradalmi változtatás szükségességét érzékeltetik. Szabó Zoltán A két Mezőkövesd című írását, Remenyik Zsigmond Bűntudat

24 c. regényének egy részletét s Kovács Imre egy Tisza menti falu szektájának vallási tébolyáról írt riportját. 10 f VAMS LÁSZLÓ) DÓKU« Damn: Kancatej és bárányvér. MNap, 1936. márc. 22. W [VASS LASZLOJ DOKUS DÉNBS: Guruló márkák a Dunavólgyében. MNap, 1936. ápr. 12. » VBRBSS PÉTER: Új áramlatok, új szellem az alföldi falvakban. MNap, 1936. mái. 29. 2; ILLYÉS GYULA: írók és olvasok a Szovjetszövetségben. MNap, 1936. máj. 31. 6; FÉJA GBZA: Ady Endre végrendelete. - Az idézett ADv-cikkek: A nacionalizmus alkonya; Istenek alkonya; Dózsa György; A német fiú bűne. MNap, 1936. jún. 21. 5. M f VASS LÁSZLÓ] DOKUS DÉNBS: Tiborcot ébresztgetik az új magyar írók. - írók a nép között. MNap, 1936. jún. 28. " RBMBNYIK ZSIOMOND: Bűntudatáról először Veres Péter állapította meg a Gondolatban megjelent kritikájában, hogy a nemesi középosztály útjának könyörtelenül őszinte