Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Miklós Pál: A marxista irodalomtudomány történetéből
Ezt a feladatot a szovjet irodalomtudomány végre is hajtotta. Nemcsak a tankönyvek széles skálájú s folyton megújuló sora tanúsítja ezt, hanem azok az irodalomtörténeti monográfiák és összefoglaló munkák is, amelyek időtálló értékekként maradtak fenn mind a mai napig, s hihetőleg fenn is maradnak még sokáig hasznos alapmunkákként, aztán majd értékes dokumentumokként. Ilyen időtálló értékként tartja számon a szovjet irodalomtudomány D. Blagoj költészettörténeti munkáját, amely három évszázad orosz lírájának történetét adja (1933) , Sz. N. Dunlin monográfiáját Lermontov költői eszközeiről (1934), Miskovszka korszakmonográfiáját a puskini időszak irodalmáról és annak problematikájáról (1934) , A. Lavreckij (Joszif Lavreckij írói neve) munkáját Scsedrinröl a kritikusról (1935) , M. Kelman Turgenyev-monográfiáját (1936), Nyikolaj L. Brodszkij részletes Puskin-életrajzát (1937), a költői eszközökkel, alkotómódszerekkel foglalkozó müvek között Nyikolaj K. üudzij tanulmányát Tolsztoj alkotóműhelyéről (1936), A. Lezsnyev tanulmányát Puskin prózastílusáról (1937), a modern klasszikusok feldolgozásából pedig Vaszilij A. Gyesznyickij Gorkij-monográfiáját (1935). S hozzátehetjük ehhez a folyóiratokban (főként a Lityeraturnaja Gazeta és a Lityeraturnüj Krityik hasábjain, valamint az akadémiai folyóiratokban) megjelent irodalomtörténeti tanulmányokat. Az összefoglaló munkák között elsősorban a tíz kötetes orosz irodalomtörténet volt jelentős vállalkozás. 12 A Lityeraturnoje Naszledsztvo (Irodalmi Hagyaték) c. sorozat igen értékes dokumentumokat közzétevő vaskos kötetei 1931-től jelentek meg (1971-ig 82 kötet jelent meg). Még a húszas évek végén kezdődött a Lityeraturnaja Enciklopegyija hatalmas kötetekből álló kézikönyvsorozatának a szerkesztése és kiadása. [Sajnos, ez a rendkívül értékesnek indult munka 1935-ben a tizedik (XI. sorszámú) kötettel abbamaradt; a politikai változások miatt időszerűtlennek, illetve hibásnak ítélt köteteket általában a nyilvános könyvtárak forgalmából is kivonták.] 13 Az orosz klasszikus irodalomra vonatkozó kutatások szintézissé értek még a harmincas években, a szovjet, illetve a szocialista irodalommal foglalkozó kutatások pedig értékes monográfiákat, életrajzokat, pályaképeket, részlettanulmányokat eredményeztek. Igen korán megindultak a rendszeres és részletes modern filológiai kutatások is. Számos nemzeti irodalomról készült összefoglaló munka (főként tankönyvformában), de ezen a területen is születtek kitűnő monográfiák. A nyugat-európai irodalom fő ágazatai mellett olyan részletkérdésekről is nemzetközi érdeklődést kiváltó munkák készültek, amilyen pl. az európai színház történetét bemutató összefoglalás |l. szerk. Sz. Sz. Mokulszkij, 1936., II. szerk. A. K. Dzsivelegov és G. N. Bojadzsijev, 1940.), vagy az orosz népmese elméleti, általános folklórtudományi szempontból nemzetközi jelentőségűvé nőtt tipológiai feldolgozása Vlagyimir Propp munkáiban (Morfoloqija szkazki, Leningrád 1928 és Isztoricseszkije kornyi volsebnoj szkazki, Leningrád 194Í6), az orosz és a nemzetiségi népköltészet feldolgozása Viktor Zsirmunszkij munkáiban. 11 Lásd bővebben: MaTMHCKMÜ i. m. második rész: Bonpocw JlnTcpaTypu, 1966. NI 8. "Ai adatokra vonatkozólag lásd a KpaTKan JlHTepaTypHa« 3HUHKJioneAHfl (T. 4., MocKBa, 1964.) 4. kötetében található JlMTcpaTypoBeACHMe cimszó szövegében közölteket. \ I) irmincas években kiadott JlHTepaTypHa* 3MUMKJI oneium adataira és kötetszámra vonatkozó kozUsek több helyt, főleg nyugati szakmunkákban félreérthetők, a mostani, fent idézett lexikonban pedig nem szerepel ez a cimszó. Illés László szíves közléséből, aki fi" 1 ^» Lenin "könyvtárban ellenőrizte adatait, adhatom közre a következőket: összesen tlz kötet jelent meg; 1929 és 1939 között, de a 10. sorszámú nem jelent meg; az 1935-ben megjelent 9 kötetet 1939-ben all. követte s ezzel a sorozat kiadása megszakadt.
