Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
R. Kocsis Rózsa: A magyar szocialista drámai-színpadi avantgárdé
1920 után, Máczának a Mában közölt jelenetei mindinkább „absztrakt expresszionista" jelleget öltöttek, s tartalmilag meg formailag is a dadaizmus felé hajlottak. A fekete kandúr c. játéka a magyar dadaizmus érdekes kísérlete. Egy emigráns magyar forradalmár dezilluzionált életérzéséből és az európai Dada abszurd-groteszk, provokatív színpadi gesztusaiból tevődik össze. 49 Mácza úgy látta, hogy a háború utáni Európát már csak az erotika vonzza. A „fekete kandúr" ennek az elkeseredett életérzésnek a vizuálisan megjelenített absztrakt szimbóluma. Játékát Moholy Nagy vizualitásra épülő Bauhaus-beli dramaturgiájával vitte színre. A bukott forradalom utáni Ma kísérleteire mindinkább a dadaista szemlélet nyomta rá bélyegét. A nyugat-európai Dada a társadalmi vaisag levezetését szolgálta, a magyar pedig a forradalmat is kipróbált és abba belebukott „lázadók" végső elkeseredéséből született.* 0 Likai János Lékai János kapcsolatban állt Kassák-körével, dolgozott a Mába is. 1918-ban, gróf Tisza István miniszterelnök elleni merénylete miatt börtönbe került. Itt fogott hozzá az Ember c. művének első vázlatához, majd 1919 áprilisában Ember János címen ahhoz a drámához, amelyet végül is a schârdingi bőrtönben fejezett be. 51 1919 és 20 fordulóján írhatta azt a három egyfelvonásost (Rab, Forradalom, Megváltás), amely Lunacsarszkij méltató szavainak kíséretében, Moszkvában jelent meg, orosz nyelven. A darabokat először Lékai barátja, Max Barthel német költő fordította le németre. A magyar eredeti, valamint a német szöveg időközben elveszett, egyedül csak az orosz fordítás maradt meg. 1921-ben, a Komintern III. kongresszusának tiszteletére, Meyerhold színháza - Majakovszkij MisztérioBuff ójával egyidőben - vitte színre Lékai kísérleteit. Ezen a kongresszuson küldöttként Lékai is részt vett, s így jelen lehetett a bemutatón. 52 A három egyfelvonásos „szoros egységet" alkot. A „Rab" ugyanabból a korproblémából táplálkozik, amelyet már Mácza is érzékeltetett az Individuum c. jelenetében, de európai szinten Toller Géprombolók\a hirdetett; az elnyomottak sorsán anarchikus lázadás helyett, egyedül a szervezett osztályharc segíthet. - A Rab frontról hazatért parasztlegénye megtanulta: „Gyilkolni a háborúban - dicsőség. A tiszt megdicsér, azt mondja: Jól csináltad fiam. Rabolni - a katona kötelessége. Ezért adják a kitüntetést. Megtanítottak inni és gyilkolni. - Most aztán lássanak el." Amikor itthon összeütközik a „rendet" képviselő boltossal, már csak gyilkolni tud. Rabjává vált a háborúban felszabadított indulatainak, lázadása gyilkos anarchiába ••MÁCZA JÁNOS: A fekete kandúr. Ma, 1921. VI. évf. 9. sz. 122-125. - Kompozíció 2. színpad. Ma, 1922. VII. évf. 7. sz. 30 - 44. Lásd ehhez: OBOBOBS RIBBMONT-DESSAIQNBS: Histoire de Dada. Nouvelle Revue Fançaise, 1931. juin-juillet. "SZABOLCSI MIKLÓS: A nemzetközi avantgárdé. Kritika, 1967. 12. sz. 3-13. - BOBI IMRE: A szecessziótól a dadáig. Novi Sad, 1969. 285. JOHANN LSKAI: Mensch. Ein Drama 3 Aufzügen. Deutsch von Stefan J. Klein. Oskar Woehrle Verlag. Konstanz, 1921. Magyar fordításban közli: Lékai János Válogatott Írásai. Szerk. és bev.: Illés László. Bp. 1963. 77-134. (Lékai müveinek bibliográfiáját is közli kötet.) — "A Lékai-bibliográfia alapján: FloiaHH JleKaH: ribecbi-PajL PeBOJiiouMH. HcKywieHHe — C npeAncrtoBMCM A. B. JlynaMapCKoro. TocMaiaT. MocKBa, 1921. 38 <rrp. Magyar fordításban közli: BOTKA FBBSNC: Lekai János elfeledett jelenetei. Kortárs, 1967. 11. sz. 1H22 1831.
