Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
R. Kocsis Rózsa: A magyar szocialista drámai-színpadi avantgárdé
nyával. Az anyát mint az „örök Anyát", nem a társadalom, hanem csak a fia sorsa aggasztja. Fél a változástól, amely a legtöbbet, gyermekét követeli tőle. Felesége szintén nem érti meg, megriad férje törekvéseitől, míg végül is elmarad mellőle. Nem tud kitörni a „törvénnyel védett feleséggé nyomorított" múltbeli szemlélet világából, és nem képes „holnap-asszonyá" emelkedni. A „Nő" — „Férfi" probléma itt két életszemlélet jelképévé válik; „az új életbe kívánkozó gyönge ember tragikumát s az élettel szemben bátran megálló ember perspektivikus jövőjét adja ! — hirdette a Kassai Munkás. 43 A Törvény töredékes formában maradt meg, de még így is arra enged következtetni, hogy az író képességeit kibontó, komoly drámai lehetőség lappangott benne. Expresszionista lázadás és naturalista szemlélet keveredik az „Individuum" 44 c. kéziratos, s a Kassai Munkásban Emberek 16 cím alatt megjelent egyfelvonásosában. A halála előtt anarchikus őrjöngésben kitörő, tüdőbajos munkásfiú nem a kizsákmányoló rendet, hanem nyomorgó családját vádolja szenvedéseiért. A gyár és az éhség fiatalon tette tönkre, de ő nem lát más kiutat, mint az önző anarchiát. „Kértelek én arra, hogy kiköpjél engem a világra?" — támad az anyjára, akit elkeseredésében lopni, leánytestvérét meg az utcára küldené kenyeret keresni, mivel vak tehetetlenségében más megoldást nem lát. — Máczának ez a jelenete a színi megvalósulásig is eljutott. 1919 májusában a „Ma" újpesti matinéján mutatták be, az Anyát Kassákné Simon Jolán alakította. A közép-európai Proletkult programja, valamint a szovjet tömegszínpadok példája, a szavalókórus felé fordította figyelmét. „Májusi kórus"-a a magyar kórusirodalom első és mindmáig egyik legszebb alkotása. Kassák Egy nap eleiünkből c. művéhez hasonlítható, Stefan I. Klein németre is lefordította. 46 A „Májusi kórus"-t a Párt kultúrszervezete, a kassai Proletkult mutatta be 1922. május 1-én a városi sportpályán, többszáz munkás közreműködésével. Ez volt a szervezet legnagyobb teljesítménye, az ünnepélyt jórészt Hidas Antal rendezte. 47 A kassai Proletkult előadásában került még színre Upton Sinclairnek Mácza által dramatizált Jimmi Higgins-e is. amely egyébként a New York-i „Üj Előré"-ben jelent meg nyomtatásban." A kórus szimbolikusan arról beszél, hogy „... tavaszra várunk, de késik a tavasz ..." A kollektív szöveget helyenként líraibb hangú szólószámok szakítják meg, így mélyítve el a mondanivalót. A megnyomorított tömeg munkásosztállyá kíván szerveződni, hogy a „tavasz" elé indulhasson. E kollektív óhaj az Internacionálé felharsanásával zárul. 43 Irodalmi felolvasás a Korzó mozgóban. Kassai Munkás, 1920. július 11. "MÁCZA JÁNOB: Individum. Rendező példány. A tehetetlenség tragédiája egy felvonásban. Előadatott 1919 májusában a Ma újpesti matinéján. Pál, tüdővészes fiatalember Peri László, Jolán, ** MÁrzA I I 1922. január 4 Vő "MACZA JÁNOS: 200 munkáselóadó előadása: JOHANN / prolct. Freidenker. 47 JAM DKBSÖ: f| ** Mácza János k< drámai kiscrlctek a történeti Köziemé Pály Bea, az Anya - Simon Jolán, k (Jelenet) A proletkult bizottságának eloadas.i Kassai Munkás sai Munkás. Bev. és szerk.: Botka Ferenc, Bp. 1969. 315 - 317. kórus. Előadták Kassán az 1922. május 1-i tömegünnepen kb. elével. Közli: Kassai Munkás. Bp. 1969. 343 - 348. - Német Arbeiter-Chor. Deutsch von Stefan J. Klein. Verlagsanstalt für i 1934 Sdött... Kortárs, 1968. 7. sz. 1137-1138. levele alapján, amelyet R. Kocsis Rózsának a „Modern magyar s/miu/mus jegyében c. cikkere válaszolva küldött az IrodalomrfWMtőaéléPl. ..Moszkva, nov. 25. 1967." keltezéstel.
