Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Tálasi István: Barta Sándor

forgatagban pedig éppen - de nem véletlenül - a járdán fetrengő hadiepilepsziáson akad meg a szeme (Tónus). A rothadó kor légkörét ilyen különös mozzanatokon keresztül ragadja meg és érzékelteti. E sajátosan frappáns látásmód harsány, érdestónusú, sistergő humorral párosul Bartánál. Néhány példa: Háborús versében így „biztatja" a katonákat: Hé 1 Bakkancsod elé a koponyád 1 Fütty 1 Futballozni... Mennyi friss karikírozó hajlam és szarkazmus nyilvánul meg abban is, ahogyan a lakatoslegényről szóló költeményében tárgyához igazítja a költészet egyik örök metaforáját: a szem érctó, érctükőr! A korabeli magyar lírában például Babits áhítatos Szerelmes versében szerepel ez a kép. Milyen kanosaiul rímelnek rá Barta sorai: Nézz a szemed tükrébe, mint a bádog kongása . .. Iróniája olykor öngúnyba játszik. Egy-egy fintorával Barta néha furcsa - mármár tollamon van: elidegenítő - effektust tud elérni. Telep című versében szinte dobhártyarepesztően zajos hangképet ad egy külvárosi bérház életéből. Aztán hirtelen hangot vált, ironikusan száraz regisztrálással fejezi be a költeményt: Itt lakik a reumás suszter, a vesebajos szabó, a féltüdejü lakatos, a nyomdász, a vak, az ács, a süket, és itt laknak az asszonyok, de ezek csak szívbajosak. Az idézett versek 1918-ból valók. 1919 januárjában megjelenik Barta első kötete, a Ma kiadásában. Korántsem visszhangtalanul.

9 Egyesek számára botránykő, mások üdvözlik. Köztük egy tekintély, a hajlékony, de alapjában véve mégiscsak ellentétes ízlésű Kosztolányi. A negyvenlapos versfüzet valóban figyelmet érdemel: borzas, félig kamasz szerzőjének nemcsak pukkasztó gesztusai és hisztérikus sikolyai vannak, hanem egészen eredeti tehetségre valló villanásai is. S nemcsak zsengéi, hanem egy érett, feledhetetlen, nagy költeménye is: a Primitív szentháromság. Kosztolányi „a magyar expresszionista költészet hibátlan alkotásá"-nak nevezi ezt a nagyváros szentjeiről - mosónő anya, péklegény fia és prostituált lánya - szóló verset.

10 Illyés Gyula pedig a „Mesteremberek szomszédságára érdemes klasszikus kísérleteként emlegeti.

11 Találó minősítés. Merőben újszerű, mégis, a maga nemében kikezdhetetlen költemény a Primitív szentháromság, összefoglal, és új perspektívákat nyit. Benne vibrál a fiatal Barta eredeti tehetségének minden, addig csak nyomokban felcsillant színe: a groteszk iránti hajlam, a vizionárius képesség s az expresszivitás. Minden, ami eddig költeményeiben csak kiforratlanul jelentkezett, s elszórtan, most egyesül, •A kritikák közül Kosztolányién kívül említést érdemel Hevesy Iváné (Vörös Lobogó, 1010. jan. 23.) és Rozványi Vilmosé (Nyugat, 1919. 1. 131 - 142). 10 L. a 8. sz. jegyzetet. 11 Bartáról szólva. Bevezető tanulmány a Ki vagy c. kötet verseihez. L. még: ILLYÉS OYULA: Ingyen lakoma. Bp. 1964. II. 293 - 339., valamint az Új írás, 1962. 9. sz. 10301030