Vezér Erzsébet - Maróti István szerk.: Adyra gondolok. 125 vers Ady Endréről (PIM, 2002)

Előszó

KÁNYÁDI SÁNDOR FÖLDIGÉRŐ ICOKÁBDA-PÁNTLIKA pipájukban már nagy tengeri kikötők dohánya füstölög járják a nagyvilág jólápolt útjait a határokon akár a siklók siklanak át meg át s a visszapillantóba sandítva finoman megmosolyogják a magamfajta élhetetlent a vámosokra várakozót aki nem tud -ott - nem tudtam - pa ruszki - élni a történelem adta-kínálta lehetőségeivel csak gyalogol mint egy gyepű-bakter miközben a száznyolcvannal száguldók a madárnál is magasabban repülők hírlelik károgják hogy vége a végeken ha nem marad aki még el akarna menni maradni kell a végeken mondják jajongják ajussot a jussunkat a jogainkat ki kell mindenáron vívni verekedni csikarni minden áron de nem olyan tutyi-mutyi otthoni módon aprózgatva araszolgatva az asztalt azt kell rájuk borítani a jó édesanyjukat nekik az asztalt azt mondják jajongják második vagy éppen harmadik vonalbéli összkomfortjukból s a parti végén elérzékenyülve koccintanak a még mindig jóval olcsóbb hazai nedűvel telt poharakkal nem is az ára miatt 75