Vezér Erzsébet - Maróti István szerk.: Adyra gondolok. 125 vers Ady Endréről (PIM, 2002)

Előszó

BABITS MIHÁLY ADY ENDRÉNEK E rég elavult verset, melyet kedvetlen órában az ismeretlen Adynak írtam: ajánlom ma a bajtársnak és a jóbarátnak 1 Hajdan mint bajnok társa mellett, melletted mentem harc elé: neked egyfelé győzni kellett, nekem harcolni kétfelé. Győztél; s a harc új harcot ellett, visszáját úntig meglelé, s harccal a szívem úgy betellett: alélva kérdem: több jön-é? O te rég ismert ismeretlen, ki mellé csújul emlegettek, kinek nem tudtam lenni társa, de egy anyánk volt: Magyarország: Mégis vérek vagyunk mi ketten, bár ellentétek, együtt eggyek, harcom a harcod folytatása, s testvérül szólok íme hozzád: 2 Kit nem értek, kit sohse láttam, ki mellé csúful emlegettek, ki vagy, bár nem szeretsz, barátom, jobb mint sokan, akik szerettek: halld, már a hangom alig hallszik, mint lámpa, melyet elfeledtek, egyedül és lassan kialszik, s a koncert egy hanggal fakóbb, s egy szinnel némább lesz a rajz itt, hol együtt voltunk hallhatók: megint álomba hull Magyarhon? szólnak már titkos altatók. 13