Bálint, nevezetben ki voltál Balassa : magyar költők versei Balassi Bálintról (Budapest, 1994)

JÁNOSY ISTVÁN: Balassi Bálint magyar imádsága íme én, megfáradt! Azki más hazának, mint Hellasnak Pindaros, volna dísze-álma, sugárzó bálványa: ülök darvadozva most mint űzött haramja nádban, sásban kornyadoz. Lám megvet a Herceg, Hajszolnak, pörölnek ádáz atyámfiai, pénz-dugó polgárok, kik vért sose láttak, sziszegnek rám: kurafi! Hájas papok tőnek „rokonfertezőnek", s mind úgy ebrudalna ki innét fenekedve, mintha ez vón üdve! Fortyogóbb gyűlöletet a százfejű Hídra, pokol végső bugyra az se látott még ilyet! S én még mindig élek, bár ezer veszélynek dobtam oda lelkemet. Hej, pedig be szép volt, ha láng-kedvem tombolt: Júliáért hevülni; félni len-kék szemét, hogy a lelkembe ég... 69