Bálint, nevezetben ki voltál Balassa : magyar költők versei Balassi Bálintról (Budapest, 1994)

TÓTH ENDRE Balassi Bálint magyar imádsága Szülőhazámnak végbúcsút intek, Kálváriámra visszatekintek, Átok-szitokra már csak legyintek, Bűnös fejemre porhamut hintek. Ifjúságomtól vitézül éltem, Ellenségemtől szikrát se féltem, Nyavalyás testem sosem kiméltem, De lám, vén fővel mit kell megérnem. Júliámra is, hogyha titokban Reágondolok, szívem megdobban, Hamvadó tüzem akkor fellobban, S magam emésztem nagy bánatomban. Hazámtól messze, Lengyelországban írtam énekem az bújdosásban. Ki segél rajtam nyomorúságban? Csak úgy didergek sívó magányban. 1977 99

Next

/
Thumbnails
Contents