Tasi József szerk.: „Költő, felelj!" Tanulmányok Illyés Gyuláról (Budapest, 1993)

Maróti István: Illyés Gyula és a kultúrpolitika

Meg és megmagvasul közönként a homály: egy-egy jegenye vár s lép elénk szótlanul. Nem látjuk a talajt, hogy a láb hova viszEj lepi szánkat is. Csak a fülünk szabad. Fütty repül magasan: vonat. Bagoly kiált. Cella-szűk a világ s csillag-határtalan. (1960) Kádár János - nagyon hamar - 1961. július 11-én válaszol Illyésnek, miközben megküldi Kállainak Illyés Gyula levelét és az erre adott válaszát, amely a következőket tartalmazza: „Megkaptam július 9-én kelt különös tartalmú leveled. Érdemi választ nem tudok adni. Ugyanis másirányú elfoglaltságom miatt nem vállalkozhatom arra, hogy számodra postás és írnoki munkát végezzek. Ha úgy gondolod, hogy a szóvá tett ügy további tisztázást kíván, akkor azt légy szíves és végezd el az én személyes közreműködésem nélkül."

1

1 Évekkel később Illyés a Sorsválasztók című drámájának értelmezéseként ezt írja: „Bereked a költő, ha tartósan a napi politika levegőjét szívja, azaz mindenkinek már a nyelve hegyén van, éppen ő nem mondja ki idejekorán."

1

2 A BECSÜLETES ALKURÓL ÉS AMI MÖGÖTTE VAN 1970-ben Illyés harmadszorra megkapja a Kossuth-díjat, és Bécsben átveszi a Herder-díjat. Ezekben a hónapokban mégis szűkszavúbb. Naplójában ebben az esztendőben mindössze néhány oldalon foglalja össze a vele történteket. Magyarországon az írónak nem lehet hazudnia - mondja egy nyilatkozatában, majd így folytatja: „ez persze óriási csapás is egy irodalomra. Vannak nagy irodalmak, nyugaton, ahol ez föl sem merült. Az írók szabadon kergethették a témákat. De nem itt [...] Mai irodalmunkat megnézve [...] amilyen mértékben megerősödik egy-egy írónak a tehetsége, olyan mértékben erősödik meg a becsületérzése, az emberi keménysége, tartalma. Rákényszerül arra, hogy tisztességes legyen."

1

3 Többször szembekerül a cenzorokkal. Eközben kétségek, gyötrelmek, vívódások, rosszkedv. 1974. március 22. „Hajnalban az álmatlanság azt juttatta eszembe, nem magyarázzák-e félre az én most vasárnap megjelenendő cikkemet." 36