Tasi József szerk.: „Költő, felelj!" Tanulmányok Illyés Gyuláról (Budapest, 1993)

Lengyel András: Illyés Gyula és Bibó István. A magyar művelődéstörténet szerkezeti sajátosságaihoz

méltánylőja, nehéz időkben is megbízható emberi támasza volt. Illyés, aki szintén a lap meghatározó személyiségei között említendő, különleges szerepet töltött be. Nemcsak nevével jegyezte a Választ, s írásaival erősítette színvonalát, de nagy közéleti s irodalmi súlyával valamiképpen védte s fedezte is a lapot. (Ne feledjük, ekkor már ­ahogy Gara László emlékezéséből is tudjuk - a hatalmi helyzetben lévő kommunista párt vezetői Illyést a legnagyobb élő magyar íróként kezelték.) 2 0 A szerepet, amit betöltött, abban a szituációban más nem láthatta el. Melléjük harmadikként Bibó István állt, aki Válaszba. írt tanulmányaival eszmetörténetileg is jelentős folyóirattá tette közös vállalkozásukat. Az ő érdeme, hogy a Válasz a koalíciós évek meglehetősen komplikált ideológiai viszonyai közepette irányzatképző, helyzetkifejező szerepet tudott betölteni. 2. A Válasz névlegesen Illyés lapja volt, de legalább ugyanekkora joggal nevezhetjük Bibó lapjának is. Bibó már az első, 1946. októberi számba is írt, majd azt követően a novemberibe, az 1947. januáriba, februáriba, áprilisiba, júniusiba és augusztusiba. Igaz, ezt követően valami miatt már csak két tanulmánnyal szerepelt a lapban, 1948 áprilisában és az október-novemberi összevont számban, de mindkét munkája magisztrális írás volt. Az egyik az Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem, a másik a könyv terjedelmű Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. Bibó és a lap összekapcsolódását erősítette az is, hogy Bibó két Válasz-Qsten is előadással szerepelt. 1948. február l-jén Pécsett, február 15-én pedig Debrecenben. Mindkét alkalommal Magyar alkat - magyar történelem címmel adott elő; nagy tanulmánya, az Eltorzult magyar alkat... ezekből formálódott ki. 3. Illyés és Bibó ekkori együttműködése nem korlátozódott a Válaszra.. Bibó három alkalommal is szerepet vállalt az Illyés irányította s fémjelezte Magyar Népi Művelődési Intézet rendezvényein. 1947. március 19-én vitavezető előadást tartott az intézetben A magyar népi műveltség kérdése címmel, majd május 6-án - némileg módosított címmel - ugyané tárgykörben tartott vitavezető előadást. 1948. február 11­én pedig Erdei Ferenc parasztszociológiája címmel adott elő az intézetben, jó érzékkel azt emelve ki Erdei munkásságából, ami abban a legértékesebb s akkor is vállalható volt. Bibó egy, Illyés hagyatékában fönnmaradt, 1947. október 6-i leveléből kitetszik, az együttműködés akkorra már familiáris kapcsolattartással is párosuló barátsággá erősödött. 2 1 S e sokrétű s művelődéstörténetileg jelentős együttműködés ismeretében természetesnek tekinthetjük, hogy e szakasz vége felé, 1949. július 14-én Illyés Bibót már „a magyar szellemi élet [...] kiválóságai" között tartotta számon, s Bibó nevét Naplójában ilyen összefüggésben említette. 2 2 4 Kapcsolatuknak ez a szakasza azonban a Válasz megszűnésével (1949. június) szükségképpen befejeződött. A munkakapcsolat megszűnt, helyére csak a laza elvbaráti és társasági összetartozás lépett, amelyet - értelemszerűen - gyöngített kettejük gyökeresen különböző társadalmi státusza. Illyést írósága - s a Németh 23

Next

/
Thumbnails
Contents