Tasi József szerk.: „Költő, felelj!" Tanulmányok Illyés Gyuláról (Budapest, 1993)

Varga Rózsa: Illyés Gyula és Forbáth Imre barátsága levelezésük tükrében

Csöppenként hulltak szájából a napok, pirosan amiket élhetett volna még. És milliárdok micsoda folyama tört meg benne! (Ertünk elhulló proletár halottak Új Előre, New York, 1926. jan. 31.) vak vihar tépi arcod naptárának leveleit. (Száműzetésem első keserű éneke Dokumentum, 1926) rügyek emléke ó tavasz mikor Ikarosz kibontotta szárnyait s egy keleti ország szivéből a remény csattogva felszaladt mint a lift (Újra föl Dokumentum, 1927) Szürrealista képalkotó módszere a magyaros verselésű strófákba is beszüremkedik, ezek hangulata azonban közelebb áll a népi mítoszhoz, mint a szürrealizmusnak a mindenáron szokatlan képtársításokat kereső irracionalitásához. Szűzi tejjel teli Bögréje a holdnak Döntsétekfel úszó felhők Szomjasak a holtak (Szülőföldem Nyugat, 1928) Kassák első emigrációs csoportjának kettéválása után Forbáth Barta Sándor lapjaiban publikált tovább. Forbáthhoz hasonlóan Illyés is Kassák lapjában jelentette meg első írásait, az egész bécsi emigrációból azonban kétségkívül ő is Bartához állt legközelebb. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy Illyés Párizsban a bécsi, majd a moszkvai magyar emigráció irodalmában bekövetkezett változásokat nemigen vette tudomásul, írásait egyazon idő alatt küldözgette az időközben egymással élesen szembekerült csoportok fórumaihoz. Amint említettük, Forbáth és Illyés számára a társadalmi és a művészeti forradalom a húszas évek második harmadáig szétválaszthatatlan fogalmak. Ezzel kapcsolatban Illyésnek az első komoly kihívásra való reagálása, illetve e kihívás nem mindennapi hátterének drámai felidézése önéletrajzában azt dokumentálja, hogy a fenti két fogalom szétválaszthatatlanságába vetett hite Párizsból hazatartó útján is még abszolút megingathatatlan. Hazaindulása előtt egy felkérést kapott arra, hogy szakítsa meg útját Bécsben, ahol Lukács Györggyel és Landler Jenővel találkozott. Illyés visszaemlékezései szerint ő vitatkozásuk közben kifejtette előttük abbeli véleményét, miszerint a magyar munkásság kivérzett, abból következően Magyarországon a parasztságon a sor, hogy a társadalmi igazságosságot kivívja. (Lehet, hogy e beszélgetésnek is szerepe 204