Botka Ferenc (szerk.): Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai, 2002. december 5-6. - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 12. (Budapest, 2003)
Botka Ferenc: Bevezetés helyett. Utóélet - változó világban
Hot ka (perene Tibor köpönyegéből bújtak elő, s akik 1985-től a Déry Alapítvány jutalmazottjai is voltak.”33 S csendben, időnként nem is nagyon rejtőzködve a jelenségkörbe kúszott egy kártékony fertőzet - az antiszemitizmus is.34 Déry 1989 után kialakult „prügelknabe” szerepéhez tartozik, hogy ugyanakkor az ellenkező oldalról viszont azzal vádolták: munkásságával tevékenyen hozzájárult a magyar irodalom zsidótlanításához.35 Ilyen körülmények között eseményszámba ment a Rubicon Kiadó Magyar Géniusz (2001) című tanulmánykötete, amely Tarján Tamás tollából méltó szinten és környezetben méltatta Déry írói teljesítményét; illetve az Alexandra Kiadó már említett Kossuth-díjas írók sorozata, amelyben Pomogáts Béla portréja és válogatása mutatta be a kitüntetettet. E kötetnél külön is meg kell állnunk, mert koncepciójában példaértékűen tanulmányozható az az irodalompolitikai igyekezet, hogy a 21. századba is átmentse Déry írói értékeit. Oly módon, hogy az életműből kiemeli azokat a szálakat, amelyek elnyerhetik korunk új olvasójának az elismerését; más szóval - azokat a vonatkozásokat, amelyek az előző rendszer bírálatát tartalmazták, mindenekelőtt Déry 1956-os szereplését és börtönbüntetését. A törekvés méltánylásra érdemes, s ugyanakkor hatásos is, hiszen az életrajznak ezeket a részleteit az író elvi ellenfelei is elismerték - már a nyolcvanas években.36Hogy ez a törekvés mennyire élő, azt nemcsak a börtönben írt G.A. úr X.-ben újrakiadása, hanem a róla írt tanulmányok megszaporodott száma is látványosan igazolja.37 Az évfordulót megtisztelő konferencián ugyanakkor nem hallgathatjuk el kétségeinket sem: helyes-e, ha a kor felszíni mozgásaihoz igazodva az irodalomtörténet csak azt vizsgálja, ami így látószögébe sodródik? Nem az-e a feladata, hogy az életmű egészét vizsgálja, s nyíltan, pontosabban: elemezve szóljon annak „kényes” kérdéseiről, netán ellentmondásairól is? Nem hamisítjuk-e meg Déryt, ha nem szólunk politikai naivitásáról, tévesnek bizonyult gesztusairól, egyes művek, így a Felelet látványos nekilendüléséről, majd kudarcáról? Talán nem tévedünk, ha az egész mellett kardoskodunk: a konferencia szervezőinek azon szándékát kifejezve, hogy a megszólalók hitelesen és tényszerűen járják körül az életmű régi és új vonatkozásait, megfogalmazva azok legfontosabb üzeneteit - az élet, a világ változásainak szenvedélyes megfigyelését, a kételkedő és kritikus gondolkodás szabadságát és sokszínűségét.38 Közös munkánkkal, erőfeszítéseinkkel talán hozzá tudunk így járulni Sükösd Mihály már öt évvel ezelőtt megfogalmazott jóslatához: lesz még Déry időszerű.39 33 L. Serey Éva: A lázadó vízcsöpp c. írását Déry születésének századik évfordulóján. (= Élet és Irodalom 1994. okt.21.) 34 Először 1994-ben találkoztam vele, amikor egy napilapnak felajánlottam a Ruffy Péterrel készített interjúmat Déryről. Egy volt kollégám somolyogva jegyezte meg: - Jól választottad az interjúalanyt, az biztosan „elviszi” Déryt. Csak lassan fogtam fel a célzás egyértelmű hátterét. 35 Heller Ágnes: Zsidótlanítás a magyar zsidó irodalomban. In: A határ és a határolt. Töprengések a magyar-zsidó irodalom létformáiról. Szerk. Török Petra. Bp., 1997. 349-362. 36 E jelenség jól érzékelhető a Beszélő évfolyamaiban, amelyek közlik Dérynék a Petőfi Kör sajtóvitáján elmondott beszédét (18.SZ.), illetve néhány kortársának, Erdei Sándornak, az írószövetség egykori titkárának vagy Vásárhelyi Miklósnak a visz- szaemlékezéseit (17., 24-25.sz. In: Beszélő. Összkiadás. Bp., 1992. 2.köt. 532-553., 446-460., 3.köt. 338-347., 485-495.). 37 A regény első friss szellemű elemzése: Urbán László: Déry utazása X-ben. = Új írás 1989. júl., 7.sz. 97-103. 38 Wutka Tamás: Déry Tibor üzenete. = Lyukasóra 2000. jan., l.sz. 28. 39 Sükösd Mihály: Déry re nézve. = Népszabadság 1997. aug. 18. 192.SZ. 10. 14
