Botka Ferenc (szerk.): Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai, 2002. december 5-6. - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 12. (Budapest, 2003)
Oltyán Béla: A G.A. úr X.-ben társadalommodellje
Olti/án (Béla Oltyán Béla: A G.A.úr X.-ben társadalommodellje Talán az áttételes ábrázolási mód: a groteszk, jelképes, mitizáló elemek, az irónia és paradoxon számtalan árnyalatának villódzása okozza, hogy Déry G.A. úr X.-ben című regénye egymásnak gyakran ellentmondó értelmezéseket szült. Vagy még inkább: a mű tényleges sokszólamúsága? S az egyes írások más-más vonást kiemelő hangsúlya ugyanazon egység újabb és újabb dimenzióiról ad érvényes hírt?1 Déry maga előszavában így ír a mű parabolisztikus lényegéről: „Rend szabadság nélkül? Előbb-utóbb felrobban. Szabadság rend nélkül? A pokolnak erre a bugyrára igyekszik figyelmeztetni regényem jajkiáltásként ... Azt írtam meg, hogy a tőkés rend szabadságeszméje mint tekeri ki a saját nyakát ... a kísérlet szabadabb játéka kedvéért kihagytam belőle a történelem valóságos ellenállását: a szocializmust, hogy annál meggyőzőbben ábrázolhassam a rémületemet.”2 Feltűnő, hogy míg a „szocializmus kihagyásának” írói közlését a kritika felülbírálta, s a mű motívumaiból kimutatta, hogy a szocializmusnak csak eredményei s lehetőségei rekedtek kívül, tévedéseinek hangulati utórezgései nem, a „szabadság rend nélkül” formulát az ábrázolásban realizálódni látja. Ugyanakkor: az értékelések egyöntetűen a szorongató kafkai légkör jelenlétét is érzékelik. S az ellentétek, a mű körüli vitában, e két alapvonatkozás kapcsán mintha elcsitulnának, végső fokon a minősítés megoldottságának illúzióját keltve. Pedig nyilvánvaló: a „szabadság rend nélkül” képlet esetleges kirajzolódása s az áttörhetetlen zártságú, egyént béklyózó kafkai atmoszféra együttes érvényesülése, a kettő összefüggése, korántsem tisztázott körülmény. Elvileg ugyanis nem feltételezik, inkább tagadják egymást. Ebből következően: a G.A. úr X.-ben vagy a kafkai teljesítményhez nem hasonlítható, vagy ha igen: fő tendenciájában nem lehet a „szabadság anarchiájának” modellje, s új értelmezés igénye merül fel. ' B. Nagy László a két világháború közötti Magyarország és a mai kapitalizmus anarchikus, antihumánus vonásai továbbgondolt utópiájának; Egri Péter (s részben Bori Imre) elsősorban a személyi kultusz szektás gyakorlatát megidéző jelkép- és allegória-rendszernek látja, melyen belül egy-egy kép (pl. a Keleti Börtön) az „egyetemes elítéltetettség és veszélyeztetettség” általános jelképévé absztrahálódik; Földes Anna szerint a műben megjelenő két világ: a kapitalizmus és X. „nem a létező és képzelt rendszer antagonizmusa, hanem az átélt és rettegett rémségek ambivalenciája ... amelyben a létező kapitalizmussal csak egy rettegett rémálom áll szemben, amely világban az ember nem találta fel, s így nem is teremthette meg a szocializmust”; Pándi Pál a tőkés világ ellentmondásaihoz s a szocializmus torzulásaihoz egyaránt kapcsolódó, de absztrakciójával el is szakadó, túlzottan negatív összképnek; Tóth Dezső az emberi aktivitás és visszahullás, az életösztön és halálvágy pólusai közt váltó, társadalmiságot kiiktató modellnek minősíti; Pomogáts Béla és Sükösd Mihály felfogásában egy visszahullott, biológiai szintre süllyedő életközeg bomlasztó hatásának ábrázolása; Ungvári Tamás értelmezése viszont a „kilátástalan technokrácia ... iróniájá”-ról szól, s a „technikai civilizáció ... tréfálkozik itt az emberrel” Kiss Lajos véleménye szerint is. (B. Nagy László: X.-be vagy haza. In: A teremtés kezdetén Bp., 1964.63-73; Egri Péter: Kafka- és Proust-indíttatások Déry művészetében. Bp., 1970. 29-36.; Bori Imre: Regénykép. negatívban. In: Eszmék és látomások. Növi Sad, 1965. Fórum 93-124.; Földes Anna: Déry realizmusának új arca. Húsz év húsz regény. Bp., 1968. 68-80.; Pándi Pál: Déry Tibor: G.A. úr X.-ben. In: Kritikus ponton. Bp., 1972. 320-344.; Tóth Dezső: Déry Tibor. Bp., 1974. 140-155.; Sükösd Mihály: Déry Tibor. In: Küzdelem az epikával. Bp., 1972. 149-155.; Ungvári Tamás: Déry Tibor. Bp., 1973. 246-260.; Kiss Lajos: Újabb prózánkról változatosan. In: Az esztétikum keresése. Bp., 1975. 86-87.) 2 Déry Tibor: G.A. úr X.-ben. Bp., 1964. 5. 121
