Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„Hol lehet jobb helyük egy nép költőinek?" - Beszélgetés Sára Péterrel a kezdetekről
Beszélgetés Sára Péterrel a kezdetekről B. Sára Péter már 1957-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa volt. Köztudomású, hogy elődünk, a Petőfi Ház 1945-öt követően a Budapesti Történeti Múzeum keretében működött. Mi volt új elnevezése, amikor a múzeum kötelékébe léptél? S. Petőfi és József Attila Emlékmúzeum. Én 1954 elején lettem a munkatársa. Mint az elnevezése is jelzi, akkor már nemcsak Petőfivel foglalkozott. B. Ki volt a vezetője? S. Varjas Béláné Nyilassy Vilma, mint a Petőfi-gyűjtemény kezelője. B. S ki dolgozott még mellette? S. Egyedül Szántó Judit, aki József Attilával foglalkozott. B. Már állt akkor József Attila kiállítása? S. Igen. A Bajza utcai Petőfi Ház háborús kárainak a helyreállítása után, 1948-ban megnyílt az újrarendezett Petőfi-kiállítás, majd felmerült annak a gondolata, hogy másik forradalmi költőnk emlékét muzeálisán is ápolni kellene. Ekkor vették Szántó Juditot állományba. Mint jeleztem, a két gyűjtemény ekkor szervezetileg a Kiscelli Múzeumhoz tartozott, amelynek olyan igazgatója volt dr. Bertalan Vilmos személyében, aki kitűnő érzékkel rendelkezett a kiállításokhoz, és az első időszakban jelentős szerepet játszott az irodalmi részleg irányításában. Meggyőződésem szerint a Petőfi-kiállításban is, de egészen biztosan tudom, hogy az 1949-ben nyílt József Attila-kiállítás művészi tálalásában, megjelenítésében Bertalan Vilmosnak döntő szerepe volt. B. Mi volt a feladatod, amikor a múzeumba felvettek? S. Én kifejezetten Ady-kutatónak kerültem ide, azzal a céllal, hogy az akkor még nem létezett Ady-gyűjteményt elindítsam, feldolgozzam, és egy kiállításban bemutassam. Ekkor már az a célkitűzés lebegett a felső vezetés előtt, hogy itt a három forradalmi költő - Petőfi, Ady és József Attila - múzeumát hozzuk létre. Gyűjteményünkhöz társult a Jókai-anyag - nem annyira politikai meggondolások, mint inkább csodálatos gazdagsága miatt. B. Amikor a Petőfi Irodalmi Múzeumot megalapították, akkor helyileg még mindig a Bajza utcában volt elhelyezve? S: így van. 1954-ben, amikor odakerültem, akkor egy nagy teremben dolgoztunk valamennyien, igen rossz körülmények között. 1955-ben kerültünk egy József Nádor téri kis palotába, amely egy vadászati társaságnak volt a helyisége. B. Ahol ma a Lyon Bank székel, a Harmincad utca 2. alatt. S. Ez egy nagyon jó helyen fekvő épület, de múzeumi céloknak nemigen felelt meg. B. Az egész épületet megkaptátok? S. Igen. S ekkor még a Bajza utcát is birtokoltuk. Itt maradt a korábbi Petőfi- és a József Attila-kiállítás egészen 1956-ig. Az új helyen viszont - nagyon rossz körülmények között - létrejött egy Vörösmarty-kiállítás, amelyet Keresztury Dezső, Nyilassy Vilma és a múzeumnak több - XIX. századdal foglalkozó - munkatársa készített. Keresztury Dezső az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti 49
