Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)

„Hol lehet jobb helyük egy nép költőinek?" - Beszélgetés Sára Péterrel a kezdetekről

S. El tudta érni, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeumnak évkönyvei legyenek. Borzasztó fontos szempont, hogy túl tudtunk lépni a kiállításokon. Ezenkívül elindította a Képeskönyv-sorozatot.

B. Mi volt ez az utóbbi?

S. Ez azt jelentette, hogy egyrészt az elkészült kiállításokhoz, másrészt a már korábban ismert dolgokhoz kapcsolódva az írói életrajzot és műveket bemutató könyveket állítottunk össze. így jött lére például az Arany János-, az Ady-, a József Attila- és a Radnóti-képeskönyv.

B. Meg volt - ha jól emlékszem - egy Mikszáth is.

S. Lehet, de valószínű, hogy azt nem mi csináltuk, hanem Bisztray Gyula.

B. És a többi kiállítás?

S. Szeretném megismételni, hogy minden jó ötletet jól fogadott, így a kiállítások új szellemben, nagy látványossággal készültek.

B. Mondj egy-két jellegzetes, nevezetes kiállítást az ötvenes évek végéről, hatvanas évek elejéről.

S. Az Arany János- és az Ady-kiállítás mellett elsősorban a Madách- és a Radnóti- kiállítást említeném, amelyet Baróti Dezső rendezett, aki köztudottan Radnóti barátja volt.

Végül megemlíteném, hogy Horváth Márton idején készültek el első külföldi kiállításaink. Kis, úgynevezett „bőrönd" kiállítások voltak ezek, amelyek a követségeken keresztül tucatnyi országba vitték el Petőfi, Ady, József Attila munkásságának hírét. Tudni kell egyébként, hogy Horváth Márton kétszer volt itt a múzeumban. 1960-ban mint film iránt érdeldődő ember - maga is írt néhány, nem is rossz forgatókönyvet - igazgató lett a Filmgyárban. Ekkor megint átmeneti állapot volt a múzeumban. Gyakorlatilag Varjas Béláné Nyilassy Vilma vitte toAz esztergomi Babits-ház szobarészlete

52