Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„Templomot emelni..." - Sas Ede: Petőfi háza
Petőfi kéziratainak gyűjteménye igen gazdag. Diák- és baka korából érdekesnél érdekesebb írásokat látunk ott a szekrények üveglapjai alatt. Ott van a sár- szentlőrinci diák iskoláskönyve, amelynek címlapjára saját kezűleg írta Ovidiusnak néhány verssorát; s ott van a Nemzeti dal kézirata: valóban nagybecsű történelmi emlék, összerakva az apró darabokból, ahogy a mettőr a szedők számára szétvagdalta. Életének egyéb dokumentumai, ékesszóló változatosságban: az Athenaeum folyóiratnak az az 1842-ben megjelent száma, melyben első verse, a Borozó nyomtatásban megjelent és az addig ismeretlen pápai diáknak nagy örömet és dicsőséget szerzett. A költő névjegye; rajta csak ez az egy szó: Petőfi. Színészkorának relikviája: a Nemzeti Színház színlapja, amely Egressy Gábor jutalomjátékát hirdette 1844-ben, amikor is a költő a Szökött katonában Gémesi nótárius szerepét játszotta műkedvelő gyanánt. Hogy híre-neve már életében is túlszárnyalt az ország határain, mutatja a Leipziger Zeitung 1848-ban megjelent száma, mely első oldalán a költő és szabadsághős arcképét közli és amely életírást is kért tőle. A költő maga írta meg azt németül és így kezdi: Alexander Petőfi, geboren von armen Eltern ... A teremnek nagy díszt és elevenséget kölcsönöznek az olajfestmények és akva- rellek, amelyek a falakat borítják. Ott van két hatalmas méretű vászon, mindkettő Révész Imre munkája, mindkettő elég ismeretes a nagyközönség előtt is. Egyik Petőfi a nép között, amint a korcsmában versét szavalja a parasztlegényeknek; a másik Petőfi a táborban, amint a tűz mellett gondterhes homlokkal ír. Komáromi Katz Endre, Vágó Pál, Baditz Ottó, Vastagh György stb. vásznai mind a költő életéből és műveiből vett képeket varázsolnak elénk. Lotznak, Zichynek, Feszty Árpádnak szintén rendkívül becses illusztrációit látjuk a múzeumban. Számos arcképe is van ott a költőnek, köztük legújabb keletű és legérdekesebb Benczúr Gyula műve, amely a megszokott sablontól egész eltérően ábrázolja. De ezzel még korántsem merítettük ki azt a kincstárt, mely a nagyteremben gondosan el van helyezve. S a nagytermen kívül még három szoba őrzi Petőfi ereklyéit. Az egyik ereklyeteremben pesti lakásának emlékeit látjuk. Oszlopos óráját, szép spanyolfalát, ruhadarabjait, köztük Szend- rey Júlia ruháját, kesztyűjét és hímzéseit. Akik hisznek az előérzetben, hitüknek újabb bizonyságát találják a A Nemzeti Dal kézirata, 1848 20
