Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„Templomot emelni..." - Kéry Gyula: A Petőfi Ház megnyitása
sabb lehet mint nálunk, de nem lehet boldogítóbb. Ne felejtsük el, hogy 48-ban néhány műveinkben és egy színház falai között éltünk nemzeti életet. Ami más nemzeteknek gyönyörűség, az nekünk nemzeti szükség. Úgy hiszem, ez a gondolat vezette azokat, akik először vetették fel a Petőfi Ház létesítésének eszméjét. A legnagyobb magyar megérdemli, hogy nevét e hajlék hirdesse. Sajnos harcos költőtársai közül csak a Jókai Mór néhány emlékét őrizheti e ház, amely a magyar intellektus hirdetője. A Petőfi Ház gondolata a sajtóé, amely már a hetvenes években buzgólkodott azon, hogy az eszme megvalósuljon. Bartók Lajos, a Petőfi Társaság elhunyt másodelnöke, nagy erővel karolta fel az eszmét, amelynek testté válását azonban már nem érhette meg. Ehhez olyan támogatásra volt szükségünk, amelyet gróf Apponyi Albertné őnagyméltósá- ga nyújtott. (Zajos éljenzés.) Alig több, mint két esztendeje annak, hogy megkértük, hogy legyen védőasszonyává ennek a szép eszmének. S gróf Apponyi Albertné élére állt a mozgalomnak és sikerre vitte ügyünket. Jóformán egészen neki köszönhetjük, hogy immár áll Petőfi Sándor háza. Tiszteletre méltóan nagy munkát végeztek azonban a cél sikere érdekében a magyar hölgyek általában. Soha el nem múlik irántuk hálánk, hogy az egész magyar nemzet dicsőségét hirdető hajlékot emelhettünk Petőfi Sándor emlékezetének. Herczeg Ferenc ezután köszönetét mondott az országgyűlésnek, a kormánynak, a székesfővárosnak, amiért a mozgalmat istápolták és a nemes szívű adakozóknak, azután így folytatta:- Nagyméltóságú grófné, védőasszonyunk! Hódolattal kérem, méltóztassék a Petőfi Ház megnyitásához engedélyt adni. Gróf Apponyi Albertné felállt és ünnepélyesen kijelentette:- A Petőfi Házat megnyitom! ÉUET — ■ 19M nov*mb»rt4 esik, hogy gagyogva odázunk el egy nehezebb szerkezete!. A nyelvünket még akkor «?m tudjuk tökéletesen. A gyermekek csodálatos idegennyelv tanulást képességében sem hiszek. Előnyük a felnőttekkel szemben pusztán az. hogy szemléleti úton gondolkoznak, mint az ősember, s nem fogalmakban, mint mi, s meg vagyok győződve, hogyha egy közepes tehetségű felnőtt embernek annyi alkalmat aduinak a beszédre, mint egy növendék- fiúnak, sokkal jobban elsajátíthatná a nyelvekei, mint ők. Mert mi sem természetesebb, mint hogy egy kis szókinccsel élő ember hamarább beszél (randául, mint az, aki Molicre t akarja olvasni A nyelvtanul?* tehál nem bo- v/orkánysig Egyelőre csak vas- szorgalommal juthatunk célhoz. Vámbéry is bizony-bizotty bevallja, hogy homlokának sanyarú izzadságával érte el nagy nyelv- ismeretét. A természetben nincs ugrás. A nyelvtanulás repülőgépét eióbb-utóbb ki fogják találni. És addig? Addig, kérem alázattal, méltúztassanak érdeklődni a nagynénik sétái s az ttnokaöccsök loll - kései iránt. Más mód nincs. o&y A PETŐFI*HÁZ. V, tiétca ityí- •otia meg Apponyi Albertné grófné. M-îgKsereţ* és berendezte a Petőfi lelke, mely mind erősebben hódíl. mind tisztábban él és mind élesebben Világ« be irodalmi eleiünk jövőjébe. Régiek és utak jíó nézünk és bármiben igaznak van, megtaláljuk köt- üszőiének melységébe«. lángolás.,bar., fajs^vreudéheit, ikuessigcbeti. legyen ez új ház húcsujaró helye «sitiden :-!s;»yar Írottak, hogy ttszinljött az ízlésünk és ut verjük öklünkkel az üres levegőt. Minden «gyes probléma tejiegetc-séjtek olyan reliefet ad a folyton párhuzamosan húzódó történelmi fejlődés. hogy a kérdés megoldása nteiy mindig igaz, mindig bizonyos eiíetúílhawfian világossággal, a művészi igazság könnyedségével vésődik be a fan utó leikébe. Kiírat! mondhatunk Un» lót, mer! e jx>tnpás kis könyvvel szentben minden olvasó csak tanuló lehet. * „ B A másik könyv az. előadás művészetéről szól. És erről a kis könyvről igazán nehéz számot adni. Tulajdon képen le kellene Mwftlni elejétől végig .: mert az egész könyv nem mis. mint rengeteg példával ellátott gyakorlati tankönyve az előadás művészetének. Az előadás technikája, a kiejtés, a szünetek és tőle# a kann aáfy...* legtöbb szavaló legfőbb bűne — fejtegetése után az előadás művészt IceiiékeirŐI «tői, maid külön i Pvtífi- híz részleiezi a lírát, az epikai költemények, végül a drámai olvasmányok előadását, ftitokt* kél Hevesi könyve a szavalás mai módjával, a minden költészetet tünkre- sitinyító fzrtvjnezéssd. Nem * szavakat tói írsm- getni, hatten! * vers hangulatát, a vers. lelkét kell visszaadni. Hogy ez hogyan történik ? Teisíik felütni bárhol a könyvet, cktívasnt az óper. Ott leírt példát. Cikk az Élet c. lapban * E naptól kezdve a Petőfi Ház naponta tíz órától délután két óráig egy korona belépődíj mellett a nagyközönség rendelkezésére áll. Minden hét keddjén a bemenet ingyenes. Kéry Gyula: A Petőfi Ház története és katalógusa. Bp., 1911, 29-32. 18
