Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„Kincsek és kincs-tárak" - Kovács Ida - Benkő Andrea: A Művészeti tár és a relikviagyűjtemény
Kovács Ida-Benko Andrea A MŰVÉSZETI TÁR ÉS A RELIKVIAGYŰJTEMÉNY i. Petőfi aléltan, égre emelt tekintettel, mellén vérző sebbel csatamezőn pihen, mellette törött kard, jobbját a föld felett tartja, s a porban ott a vérével írott szó: HAZÁM. Mindannyiunk előtt ismert Madarász Viktor fentiekben leírt olajképe, amely a magyar heroizáló romantikus történelmi festészet egyik jellegzetes darabja, kevesen tudják azonban, hogy a jórészt olajnyomatairól képzeletünkben élő kép a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti tárának tulajdona. Az 1875-ben készült nagyméretű, reprezentatív festmény a művész családjának letétjeként került 1926-ban a Petőfi Társasághoz, a Petőfi Házban elhelyezett gyűjteménybe, majd annak jogutódjához, a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz. Orlai Petrich Soma több Petőfi-olajképe, Csók István Pilvaxban szónokló Petőfije, Benczúr Gyula 1909-es, a Petőfi-dagerrotí- piát idéző mellképe szintén a Petőfi Társaság körültekintő szerzeményezésének eredményeképpen van ma is tulajdonunkban. A Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti tára - benne festmény, grafika, kisgrafika, szobor, érem, valamint fénykép - XIX. századi anyagáról elmondható, hogy gerincét a Petőfi Ház gyűjteményének műtárgyállománya adja. Már a Petőfi Társaság célkitűzései között szerepelt, hogy a lehető legszélesebb körben összegyűjtsék Petőfinek és neves kortársainak arckép ábrázolásait. A Petőfi vonatkozású képzőművészeti anyagra 1909-ben Jókai Mór hatalmas hagyatéka épült, s ezáltal (elsősorban a Jókai írói jubileumára készült egységes grafikai anyag révén) olyan művészek műveinek birtokába juthatott a múzeum, mint az orosz Verescsagin, vagy Barabás Miklós, Munkácsy Mihály, Zichy Mihály, Telepy Károly, Benczúr Gyula, Roskovics Ignác, Ferraris Artúr. Zichy Mihály A magyar nép című allegorikus ábrázolása vagy Ferraris Artúr Történelmi tarokkpartija máig is a legtöbbször kiállításokra kölcsönkért műtárgyak között szerepel. 1951- ben a gyűjtemény Szántó Judit fáradozásai révén, aki a múzeum munkatársa volt, József Attilát ábrázoló, illetve a költő tulajdonában volt festményekkel, grafikákkal, fényképekkel és relikviákkal gazdagodott. Ebben 181 Madarász Viktor: Hazám (1875) c. festménye nyomán készült olajnyomat
