Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„Templomot emelni..." - Kéry Gyula: A Petőfi Ház megnyitása
Kéry Gyula A PETŐFI HÁZ MEGNYITÁSA ... 1908 tavaszán a társaság megkezdte az épület egy részének átalakítási munkálatait. Az épület sarkára épített előcsarnokot Vágó József és László műépítő, a kézirat- és könyvtárterem bútorait pedig Faragó Ödön tervezte. Mindkét terem bútorait állami ipariskolák növendékei készítették. Rekonstruálta a társaság a kiskőrösi szülőház mestergerendás szobáját, ahol a kegyeletes látogató látja az egyszerűséget, melyen a legédesebb szerelmi dalok költője született, és látja a szegényes íróasztalt, melyen halhatatlan műveit írta. A Petőfi-múzeum a Ház földszintjén levő négy teremben helyeztetett el, az emeleten levő két teremben, ahol Jókai Mór hosszú éveket töltött és szövögette nagy csendességben arany csillogású meséit, helyet talált a Jókai-múzeum, melynek megbecsülhetetlen értékű ereklyéit és irodalomtörténeti jelentőségű Jókai-kéziratait magyarzsákodi Hegedűs Sándor, volt kereskedelmi miniszter családja helyezte örök letétbe. A társaság kegyeletéhez méltónak találta az ötletet, hogy a két nagy szellem, kik tündöklő pályájuk elején egy tető alatt tanyáztak, megdicsőülésük után ismét egy tető alatt fogadják az utókor hódolatát. Az átalakítási munkálat és a múzeum berendezése 1909 őszén befejeztetvén, november hó 7-én vasárnap délelőtt 11 órakor nyílt meg ünnepélyesen a Petőfi Ház. A megnyitó ünnepségen jelen voltak: Apponyi Albert gróf kultuszminiszter és neje, Tóth János, Molnár Viktor és Mezőssy Béla államtitkárok. A Magyar Tudományos Akadémiát küldöttség élén Berzeviczy Albert elnök képviselte, a székes- fővárost Bárczy István polgármester, az egyetemet Sághy Gyula rektor, a Képző- művészeti Társulatot Kämmerer Ernő, Ujváry Ignác festőművész, Lechner Ödön műépítő, a Színészegyesületet Molnár László. Ott voltak még: Wlassics Gyula, a közigazgatási bíróság elnöke, Ormódy Vilmos főrendiházi tag, Ballai Lajos miniszteri tanácsos, Emich Gusztáv udvari tanácsos, Erődi Béla udvari tanácsos, tankerületi főigazgató, ifj. báró Korányi Sándor, Heinrich Gusztáv udvari tanácsos, az Akadémia főtitkára, Dessewffy Arisztid képviselőházi elnöki tanácsos, Illyés Bálint, Szatmári Mór, Fenyvessy Soma, Kacskovics Géza, László Mihály és Bartal György országgyűlési képviselők, az irodalom jelesei közül Mikszáth Kálmán, Veigelsberg Hugó, a Petőfi Társaság részéről Herczeg Ferenc, Ferenczi Zoltán, Kiss József, Pékár Gyula, Váradi Antal, Pósa Lajos, Jakab Ödön, Lőrinczy György, Kéry Gyula és még számosán, végül az Újságkiadók Országos Szövetsége képviseletében Zilahi Simon elnök és az Országos Iparművészeti Társulat képviseletében Györgyi Kálmán igazgató. A vendégek sorában élénk feltűnést keltett két matróna, a nyolcvanöt éves Sass Zsófia és az egy év híján ugyanannyi Sass Erzsébet, Petőfi Sándor kortársai, akiket dr. Sass Istvánná hozott a szép ünnepség alkalmából Budapestre. Mikor az ünneplő közönség már összegyűlt, Herczeg Ferenc, a Petőfi Társaság elnöke beszéd kíséretében fölkérte Apponyi Albertné grófnőt, a védőasszonyt, a Petőfi Ház megnyitására.- A mi szegény országunknak - úgymond Herczeg - nincsenek hadseregei. Ön- fenntartásának egyedüli eszköze a nemzeti kultúra. Nemzeti létünk alapja, ez köt össze bennünket, ez ad jogot a léthez. A szépirodalom más nemzeteknél hatalma17
