Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)

„Templomot emelni..." - Benkő Andrea - Kalla Zsuzsa: A Petőfi Társaság és a Petőfi Ház

1949 más változásokat is hozott. A népi demokráciából a diktatúrába forduló politika - a többi társadalmi szervezettel együtt - betiltja a Petó'fi Házat kezdeményező Petőfi Társaságot. Ugyanakkor maga a Ház új „lakóval" bővült - József Attilával. Az emeleten - a Révai József és Horváth Márton irodalompolitikája megrajzolta Petőfi-Ady-József Attila fejlődési ívnek megfelelően - már nem Jókai, hanem József Attila-emlékkiállítást rendeztek be. Petőfi és József Attila egyidejű kultuszát megkönnyítette, hogy a két költő életútjában sok az azonos, a kultuszképződés szempontjából fontos elem: az alacsony sorban születés, az írónyomor, a lázadás, a szociális érzékenység, a nagy szerelmi ciklusok, a fiatalon elszenvedett, tragikus halál.

Az ötvenes évek elején a Ház elnevezése is megváltozik - Petőfi és József Attila Múzeum lesz. S 1954-ben gyűjteményeire támaszkodva a kulturális miniszter rendeletileg létrehozza a magyar irodalom egészét gyűjtő Petőfi Irodalmi Múzeumot, amely még két évig a régi Petőfi Ház épületében működik.

16