Cséve Anna (szerk.): A forradalom után. Vereség vagy győzelem? - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10. (Budapest, 2001)
Jacqueline Lévi-Valensi - Katarina Kilani: Camus és az 1956-os magyar forradalom
„saját felelősségtudatuk fájdalmas lelkiismerete és szorongó lázadásuk egy hősies és szabad nép martíriuma láttán” inspirálta. Végül még kijelenti, hogy „a baloldali hagyományos mozgalmak és eszmék drámai bukása ellenére létezik a valódi, igazságosságban és szabadságban egyesült valódi Európa. A magyar forradalmárok tömegesen halnak meg ezért az Európáért. S hogy áldozatuk ne legyen hiábavaló, [...] biztosítanunk kell őket nap mint nap szolidaritásunkról, hitünkről és terjesztenünk kell, ahogy csak tudjuk, a budapesti felhívást”.17 Láthatjuk, hogy ezek a szavak pontosan felelnek a magyar felhívásra: Európa, igazságosság, szabadság, hűség, hit egyfajta emberi méltóságban. A fellázadt budapesti értelmiség nem hiába fordult Camus-höz. 4. Ismét megemlíti szövegében Camus a spanyol háborút. Lássuk hát röviden, hogy milyen helyet foglal el az író életében és képzeletvilágában Spanyolország. Úgy tekinti, mint „második hazáját”, hiszen édesanyja a Baleárokról származott. Ugyanakkor Spanyolország egy kicsit mitikus hely is számára, éppen az emberi méltóság, a szabadság iránti elhivatottság és az elnyomás szimbóluma. Fáradhatatlanul támogatta a spanyol republikánusok harcát a háború alatt és segítette a menekülteket a Franco diktatúra győzelme után. Lemondott az UNESCO-ban, amikor a francóista Spanyolországot tagjai közé fogadta a szervezet. 1948-ban Az ostromállapot című darabja színhelyéül Spanyolországot választja, ezzel fejezi ki, hogy egy „olyan politikai társadalmat támad nyíltan, amelyet balról is és jobbról is az önkényuralom szervezett, szervez”. Nem kételkedhetünk abban - mondja -, „hogy ez a darab az egyén, a test pártját fogja annyiban, amennyiben az nemes, vagyis a földi szerelem mellé áll, az elvonatkoztatásokkal, az önkényuralmi állam terrorjával szemben, legyen az akár orosz, német vagy spanyol.”18 Spanyolország tehát egyszerre van jelen szimbolikusan és valóságosan is Camus gondolataiban, műveiben. S ettől kezdve Magyarország is ugyanezt testesíti meg. Mindkét országot erőszakkal győzték le, s mindkettő az intellektuális és morális szabadságot jelképezi; a továbbiakban is együtt fogja őket emlegetni az író. 5. 1956. november 23-án Camus üzenetet küld a francia egyetemisták egyik találkozójára Magyarország érdekében. A találkozón sajnos nem tud részt venni, annyi az elfoglaltsága, főképpen az ENSZ-hez intézett felhíváson 17 Uo. 18 Essais, 391. 176
