Cséve Anna (szerk.): A forradalom után. Vereség vagy győzelem? - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10. (Budapest, 2001)
Jacqueline Lévi-Valensi - Katarina Kilani: Camus és az 1956-os magyar forradalom
Jacqueline Lévi-Valensi - Katarina Kilani Camus és az 1956-os magyar forradalom i. „Mi a felkelés? A nép fegyverben. Mi a nép? A nemzetnek az a része, mely soha nem fog térdet hajtani." Camus ezeket a sorokat nem 1956-ban írta, hanem a Combat című folyóirat beköszöntőjében 1944. augusztus 23-án, a Párizst felszabadító harcok közepette. Ezek a mondatok azonban Budapesten is születhettek volna 1956-ban. S talán azért is reagált annyira érzékenyen Camus a magyar felkelésre, mert tudta, milyen nagy árat kell fizetni a szabadságért, s mert a cselekvő forradalmat a lázadás értelméről szóló gondolatokkal összefüggésbe tudta hozni. A lázadó ember első soraiban 1951 -ben pontosan meghatározza a lázadó magatartást; a metafizikai és történeti lázadásról szóló elméleti fejtegetéseket pedig mindig a valóságból merített példákra alapozza. Lényeges eleme a gondolatnak ez a realista dimenzió, mely a téma legelső megközelítésében már tetten érhető: „Ki a lázadó ember? Olyan ember, aki nemet mond. [...] A szolga, akire parancsok záporoznak egy életen át, hirtelen úgy véi, elfogadhatatlan az új parancs. Mit tartalmaz ez a »nem«? Azt jelenti például, hogy »túlontúl hosszú ideje tart ez már«, »eddig igen, de mostantól fogva nem«, »túl messzire ment«, és azt is, hogy »van egy határ, amelyet senki nem léphet át«. A nem tehát egy határ meglétét állítja. [...] Jogféleséget szegez valamiképpen az őt elnyomó rend ellenébe, hogy ne nyomják el azon túl, amit már nem tud elviselni.”1 A lázadás elemzésére való hajlam igen általános; s ennek nem mondanak ellent A lázadó emberben olvasható, az állami terrornak és önkényuralomnak szentelt oldalak sem. Sőt, mintha a magyarországi 56-os eseményeket vetítették volna előre. Szó sincs arról, hogy Camus valamiféle próféta lett volna; ám kétségtelen, hogy különös képessége volt arra, hogy felfogja ezeknek az eseményeknek a jelentését. Azonnal támogatta a magyar felkelőket 1956 októberében, mindent megtett a bebörtönzött vagy elítélt értelmiségiekért és 1 Albert Camus, A lázadó ember, ford. Fázsy Anikó, Bethlen Gábor Könyvkiadó, Bp., 1992, 23. 171
