Cséve Anna (szerk.): A forradalom után. Vereség vagy győzelem? - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10. (Budapest, 2001)

Kiczenko Judit: „Sötét vizek partján” Egy bibliai motívum története

tragikumában is tartalmazott (az adott realitásnak az adott történelmi pillanatban meg nem feleltethető) reményformulát. A motívum magyar történetében - egy-két, az eseményt apokaliptikusként megélt, s arra időbelileg viszonylag hamar reflektáló mű kivételével32 - ez a jellegzetesség megtalálható, természetesen árnyalt, egyénített változatokban.

Farkas András műve három évvel előzi meg az ország három részre szakadását, amelynek bekövetkezte aktuálisabbá tehette művét. A témakör szinte állandósult az elkövetkező évtizedekben. Károli Gáspár például jóval bibliafordítása előtt, az 1563- ban szerzett Két könyv Minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjének okairul... című müvének első könyvét így kezdi: „Miképpen az Ezsdrás pap, az Istennek népének papja, Babylóniában sírván nyugtalankodik és búslakodik, tudakozván magában, mi legyen az oka, hogy az zsidó ország szerencsétlenség alá vettetött és az assiriai birodalomtul oly igen megrontatott, azonképpen mostan sokan búsonganak és gondolkodnak, tudakozván magokban, mi legyen az oka, hogy az mi nyomorult országunk és nemzetségünk ilyen szerencsétlen, és az pogány töröktől ilyen igen megrontatott és pusztíttatott, kik az Istent nem esmerik és nem híják segit- ségöl.”33 Egy későbbi fejezet kezdetén megerősíti a zsidó történet általános érvényű, parabola jellegét: „Azt mint odafel megmondok, nem veszünk másonnat példát, hanem az Zsidóországrul és annak Királyirul.”34

III. 2. A XVI. század második felétől, mint Szilády is jelezte, állandósult a tematika, s szinte „észrevétlenül” lépett át az ún. kuruckori költészetbe.35 Ebben a költői gyakorlatban rögzült a magyarországi református egyházra a Sión leánya, az országra pedig a magyar Jeruzsálem, illetve a magyar Sión elnevezés, amely egy idő után a számtalan előfordulás miatt a magyar jelző használatát is feleslegessé tette. A történelmi helyzet miatt - amelyben egyszerre több, különböző jellegű traumatikus élmény szövődött egybe: a három részre szakadt, idegen uralommal és elnyomással járó helyzet; a vallási háborúskodás; a kuruc mozgalmak különböző célkitűzései, az adott időpont hadi, politikai aktualitásai - állandósult a babiloni fogságra, okaira, körülményeire való hivatkozás. Magyarország és Sión, illetve Jeruzsálem azonosult ebben az alkotói és befogadói folyamatban. Felerősödött a panaszének-, a jere- miád-, a siralomjelleg, gyakori műfajváltozat lett a lamentáció, a jajszó és a könyörgés. A két utóbbi megszámlálhatatlan mű címe vagy címének része.36

Figyelemre méltó és érdekes az általam vizsgált tárgy emblémájának tekintett 137. zsoltár idézésének módja. Ugyanis csak ekkor, a reformáció korában és a Thököly-, Rákóczi-mozgalmak idején szolgált hivatkozási alapul a zsoltár egésze: a panasz, az önátok és az átok. A szakirodalom a zsoltárt a nemzeti panaszénekek közé sorolja, a

32 Ilyen pl. Arany János A lantos vagy Kosztolányi A magyar romokon című műve.

33 Országoknak és királyoknak romlásoknak, jó szerencséjeknek okairul, ele. = KÁROLYl-gönci, 15, 52. A mű teljes terjedelmében tárgyalt témánkkal foglalkozik. Ezsdrás babiloni fogságával kapcsolatban jegyzem meg, hogy az Ószövetség bizonyos helyein, és a rájuk való hivatkozásokban, a két fogság (a Kr. e VIII. századi és VI. századi - ez a babiloni fogság) gyakran egybemosódik.

34 Uo„ 52.

35 L. pl. A kuruc küzdelmek költészete című válogatás anyagát. Vál. és sajtó alá rend. Varga Imre, Bp., Akadémiai, 1977.

36 A kötetből csak néhány, jellemző művet emelek ki: a 36, 38, 47. (ez utóbbit Kosztolányi is jól ismerte, egyik strófájának variánsát bevette az általa szerkesztett Vérző Magyarorszxíg című - Bp., é. n., 189. - antológiájába), 48, 49, 53, 109/1—II, 114, 115, 127, 129, 130, 131, 132, 186, 189, 211, 238. számúakat. A kötet anyaga tárgyam szempontjából oly gazdag, hogy önmagában is terjedelmes tanulmány tárgyát képezhetné, nem szólva az egyes műveknek Ottlikig, Nemes Nagyig ható elemeiről.

202