Cséve Anna (szerk.): A forradalom után. Vereség vagy győzelem? - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10. (Budapest, 2001)
Kiczenko Judit: „Sötét vizek partján” Egy bibliai motívum története
Kiczenko Judit „Sötét vizek partján” Egy bibliai motívum története I. A babiloni fogság történetének utóéletét vizsgálom a magyar irodalomban. A történet elsősorban Ésaiás, Jeremiás, Ezékiel és Dániel könyvének képezi fő témáját, de a Zsoltárok könyve néhány darabja1 is hozzáköthető, leginkább a 137. zsoltár, amely mintegy emblémájává vált az Ószövetség e jelentős - egy történelmi korszakot lezáró és újat nyitó, a történettudomány által is feltárt és hitelesített - eseményének. Azt vizsgálom, mikor jelentkezett a művészetben a magyar történelmi események analógiájaként a babiloni fogság, miért és hogyan vált szimbolikussá, hogyan lett a magyar történelem traumáinak, vesztes helyzeteinek állandósult, ismétlődő motívumává a XVI. századi kezdetektől a XX. század utolsó harmadáig. II. Ez a dolgozat elsősorban filológiai jellegű, azt igyekszem nyomon követni, hogy mely művekben, kinél, miért és hogyan jelentkezik ezekre a bibliai szövegekre, pretextusokra való hivatkozás. Mielőtt témám taglalásába kezdek, elöljáróban szeretném jelezni, hogy vizsgálódásom tárgya - a babiloni fogság ismételt jelentkezése a magyar irodalomban - jellegénél fogva zavarba hozó egyidejűséggel veti fel a motívum, az archetípus, az ismétlődés, a befogadás és a szövegközöttiség (egy bizonyos ponton szinte szétválaszthatatlanul egymásba is fonódó) szempontjai szerinti körbejárást, feltárást, osztályozást és értelmezést. Jelen munkám nem ilyen jellegű. A leegyszerűsítés veszélyével számolva mégis jelzek egy-két, az előbbieket érintő mozzanatot. II. 1. Olyan előszövegek (ószövetségi könyvek és a Zsoltárok könyve) utóéletét vizsgálom, amelyek több évezred óta rendkívüli gyakorisággal ismételve kerültek fölidézésre. Maguknak az alapszövegeknek egyes részei is már megelőző textusok ismétlései voltak, s a legkülönbözőbb változatokban, hivatkozásokban ismétlődtek az utánuk következő könyvekben, majd az Újszövetségben. Az ismétlés - a szónak nemcsak művészettel kapcsolatos, hanem profán, gyakorlati értelmében is - hatásosnak bizonyult. Az 1 A teológiai szakirodalom a 44., 60., 74., 79., 80., 83., 85., 89. és 90. zsoltárt sorolja a 137. zsoltár típusába. Vő.: Dr. Karasszon Dezső, A zsoltárok könyvének magyarázata - A szentírás magyarázata, II. kötet, Jubileumi kommentár, Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Bp., 1998, 631. 193
